Zajlik az aratás Zenta községben

Zenta község területén is már javában zajlik az aratás, a határt ellepték a mezőgazdasági gépek, és a termelők igyekeznek idejében betakarítani a terményt. A repce és az árpa után most a búza van soron, amit a következő két hétben learatnak a gazdák. Az aratás jelenlegi helyzetéről, a várható hozamról és a gabona áráról Kobrehel Ervint, a Zentai Gazdakör elnökét kérdeztük, aki elmondta, hogy az aratás hivatalosan június 20-án kezdődött meg.

– A községi szerveknek egy hivatalos dátumot kell kijelölniük, hogy összehangolják a tűzoltók, a rendőrség és az átvevőhelyek munkáját, így az aratás hivatalosan június 20-tól július 20-ig tart. A nagy hőség miatt hamarabb kezdődött az egész folyamat, de az utóbbi években megszoktuk, hogy július közepére mindennel készen vagyunk. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt tíz évben ilyen alacsony szinten még nem volt a világ gabonatartaléka. Minden évben bizonyos szervek előállnak egy meghatározott árú tartalékmennyiséggel, közlik, hogy túltermelés van, és meghatározzák az árat. Mindenki igyekszik a saját malmára hajtani a vizet, próbálják meggyőzni a másikat az igazukról, és ez ebben a szezonban sem lett másképp. Az árpa aratása után a repce következett, ami nagyon gyorsan lezajlott. A zentai határban a földterületek 70 százaléka vetés volt. Mostanra csak a búza maradt kint a határban, és most látszik igazán, hogy nem is vetettek belőle olyan sokat. Ezzel ellentétben sok árpát vetettek a környékbeli gazdák. A sörárpánál a kritérium a 12 százalékos fehérjeszint, amibe a termelők nagy része belefért. Az árpánál is az volt a probléma, hogy a vegetáció utolsó részénél már nem kapott csapadékot, ezért megszorult a szem. Hirtelen jött a hőmérséklet-emelkedés, és nem fejlődött ki szép kövérre a szem, ezért majdnem áthullik a rostán. A sörárpa ára továbbra is ismeretlen, de várhatóan kilónként 20–21 dinár körül lesz, a takarmányárpáért pedig 17 dinárt adnak jelen pillanatban. A zentai határban holdanként átlagosan 3500–4000 kilogramm sörárpát takarítottak be a gazdák. Mivel még nem határozták meg az árát, nagy a bizonytalanság a gazdákban, a kiadásokat már tudják, azt viszont nem, hogy mennyit kapnak majd a terményért – mondta Kobrehel Ervin.

A gazdakör elnöke rámutatott arra, hogy akármennyit is fizetnek az őszi gabonáért, várhatóan még alacsonyabb áron is többet hoz majd, mint a nem locsolt kapás növénykultúrák.

– Az őszi árpa után elkezdték a gazdák a repcét vágni, amiből nem tettek annyit, mint régen. Ebből is látszik, hogy ott, ahol a repce már kétszer-háromszor bekerült a vetésforgóba, nem képes nagy hozamot produkálni, függetlenül attól, hogy mennyi tápanyagot kap. A repcénél hatalmas gondokat okozott a márciusi fagy. Akadt olyan parcella is, amelyik a fagy előtt hibátlan volt, majd utána ki kellett szántani az egészet. A holdankénti hozama 1200–1800 kilogrammig terjedt, az ára pedig kilónként 52–57 dinár. A búzát a héten kezdték el vágni a gazdák, és vélhetően a hektolitersúllyal lesz a gond. A búzánál ez az egyik irányadó. A szárazság és a hirtelen meleg miatt összerándultak a szemek, és nagyon apró szemű lesz a termés. Egyes médiumok rekordmennyiségű termést várnak, de elmondhatjuk, hogy az biztosan nem lesz. Aki járt a határban, az láthatta, hogy rekordokról nem érdemes beszélni, ami az őszi búzát illeti. Az első becslések szerint holdanként átlagosan 3200–3500 kilogramm várható. A raktárakkal eddig gond volt, de most már kezdenek a repcétől és az árpától felszabadulni, és elkezdik felvásárolni a búzát is. Mostanra már nincs olyan gabona a határban, amit ne lehetne aratni. Ha lett volna még egy kis nedvesség, akkor nagyobb termést várnánk, de ez van. A búza árát tavasszal 17 dinárban határozták meg, amire a termelők gyorsan reagáltak. Időközben a kormány felkínálta, hogy az árutartalékba egy meghatározott mennyiséget átvesz, így a búza intervenciós ára 23 dinár plusz adóra módosult. Az átvevőhelyeken jelenleg 20 dináros előleget fizetnek érte. Ez azt jelenti, hogy kifizetik a 20 dinárt, majd ha időközben felmegy az ára, akkor a különbséget később utalják. Ez általában 1–1,5 dinár szokott lenni, de majd meglátjuk – fogalmazott a gazdakör elnöke.

Kobrehel Ervin felhívta a figyelmet arra, hogy az aratás manapság jóval rövidebb ideig tart, mivel nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak a termelők.

– Egy új kombájn a régihez képest ötször annyi búzát vág le. A pótkocsik is sokkal nagyobbak, illetve a traktorok is. Régen akinek öttonnás pótkocsija volt, az nagygazdának számított. Ma már három-négy vagonnyi gabonát elvisznek, akkora gépekkel dolgoznak. Szót kell ejteni a tűzvédelemről is, hiszen az elmúlt hetekben több helyen is felcsaptak a lángok. Adott egy tűzvédelmi szabályzat, amelyet a termelőknek is be kell tartaniuk. A tűzoltók minden évben átnézik a gépeket, és látszik, hogy ennek is van eredménye. Sokan az átnézés előtt még kicserélnek néhány alkatrészt, és ezeknek az apró részleteknek köszönhetően kezd szépen összeállni a tűzvédelem. A termelők belátták, hogy ők is felelősek, és felelősségteljes magatartást kell, hogy mutassanak. Az eddigi néhány tűzeset lehet emberi mulasztás következménye is, de sok más tényező is közrejátszik. A felelősség mindenkié. Az út melletti kiszáradt füves területek nincsenek rendesen karbantartva, és egy cigarettacsikktől vagy szikrától könnyen lángra kaphatnak, az erős szél pedig tovább terjeszti a tüzet. Nagyon fontos az ilyesmire odafigyelni, és nem kidobni a cigit a kocsi ablakán. Ha a szél igazán feltámad, akkor a tüzet a Jóisten sem állítja meg. A gazdák túlnyomó többsége felelősségteljesen viselkedik, és odafigyel a szabályokra. Szeretném megköszönni a tűzoltók munkáját, illetve azt, hogy mindenben támogatnak és segítenek bennünket. Valahogy majdcsak végigcsináljuk a következő két hetet, és mindent betakarítunk. Sajnos ha a következő két hétben nem lesz eső, akkor a kapásnövények hozama drasztikusan csökken, és megint odajutunk, hogy az őszi vetésű gabonák biztosítják a megélhetést – fogalmazott Kobrehel Ervin.