A magyarság nagykövetei

A hungarikumok rendszere a magyarság egyedülálló értékeit hivatott összegyűjteni és megőrizni. Az erről szóló törvény nem csupán egy jogszabály, hanem egyedülálló lehetőség is arra, hogy mindazokat a kincseket, amelyek meghatározzák és megkülönböztetik a magyar nemzetet a világban, hivatalosan is elismerjük. Hungarikummá válhat minden, ami a magyarság jellegzetességét, kiemelkedő teljesítményét, gazdag kulturális örökségét vagy sajátos tudását testesíti meg, legyen szó gasztronómiáról, sportról, műszaki újításról vagy éppen szellemi alkotásról. Nemrég egy közös történelmi és kulturális élmény, a déli harangszó nyerte el a hungarikum címet, amelynek felterjesztésében Vajdaság is aktívan közreműködött. Ez az eredmény nemcsak a magyar közösség összefogásának szép példája, hanem annak is bizonyítéka, hogy az anyaország határain túl is vannak felbecsülhetetlen nemzeti értékeink.

Szerethető értékeink a Kárpát-medencében, és azon is túl – Mi tart minket össze? címmel tartott előadást nemrég a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet fennállásának huszadik évfordulója alkalmából megrendezett Kárpát-medencei értéktár-konferencia és értéktár-kiállítás keretében Antal Andrea, a magyarországi Agrárminisztérium Hungarikum Főosztályának vezetője, aki egyebek mellett arról is beszélt, hogy miként válhat hungarikummá egy-egy szellemi vagy tárgyi érték, ugyanakkor szót ejtett magának a hungarikum törvénynek a fontosságáról és sok egyéb fontos kérdésről is. A főosztályvezető asszonnyal az előadását követően beszélgettünk.

Mit értünk pontosan hungarikum kifejezés alatt?
– Egyrészt ez egy törvényi meghatározás, egy definíció, amely nagyon szépen meg van fogalmazva a jogszabályban. Mi úgy mondjuk, hogy azok a nemzeti értékek, amelyek alapján bennünket, magyarokat beazonosítanak a nagyvilágban. Ha meghallják, hogy gulyás, lángos vagy Puskás, akkor ezekből azonnal tudják, hogy Magyarországról van szó. Ahogyan még mondani szoktuk, a hungarikumok a magyarság igazi nagykövetei.

Milyen szerepet tölt be a Hungarikum Főosztály ezeknek az összegyűjtésében, gondozásában és népszerűsítésében?
– A Hungarikum Főosztály elsősorban a Hungarikum Bizottság titkársági feladatait látja el. Ennek részeként szakmailag előkészítjük a bizottság döntéseit, például a hungarikummá, illetve kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításról, vagy a névhasználatról szóló határozatokat. Emellett működtetjük a bizottság döntés-előkészítő szakbizottságait is, összesen 6+1-et, amelyek különböző területek szerint gyűjtik és csoportosítják az értékeket. Ezek a területek a következők: agrár- és élelmiszer-gazdaság, sport, turizmus és vendéglátás, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, egészség és életmód, természeti és épített környezet. A hetedik szakbizottság a védjegy szakbizottság, amely a hungarikumokhoz és a kiemelkedő nemzeti értékekhez kapcsolódó védjegyek odaítéléséről dönt. Ezek a testületek neves szakértőkből állnak, például a Kulturális Örökség Szakbizottság elnöke a Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Kemecsi Lajos. Fontos feladatunk továbbá a hungarikumok népszerűsítése. Rendszeresen készítünk rádió- és tévéműsorokat, kiadványokat, valamint ezek fordítását is koordináljuk, ugyanakkor különböző rendezvényeket szervezünk vagy támogatunk, itthon és külföldön egyaránt. Hungarikumokat mutattunk már be egyebek között Madridban, Lisszabonban, Kuala Lumpurban, Manilában, Prágában, Londonban, Chicagóban, és a jövőben is számos nemzetközi megjelenést tervezünk. Ezeken az eseményeken sokszor mi magunk is jelen vagyunk, de gyakran támogatott zenekarok, táncegyüttesek képviselik a hungarikumokat. Kezeljük és folyamatosan frissítjük a hungarikum.hu honlapot, mindezek mellett jelen vagyunk a közösségi médiában is (Facebook, YouTube, Instagram, stb.), ahol szintén rendszeresen népszerűsítjük a hungarikumokat. YouTube-csatornánkon számos tartalom érhető el az érdeklődők számára. A főosztály szervezi és bonyolítja le a hungarikumokkal kapcsolatos pályázati rendszert is. Az elmúlt években több mint 8 milliárd forintnyi támogatást juttattunk ki különböző szervezeteknek értékgyűjtési, illetve főként népszerűsítési célokra. A főosztályunk feladatai közé tartozik a pályázatok teljes körű lebonyolítása, a kiírástól kezdve az elbíráláson, szerződéskötésen át egészen a beszámolók ellenőrzéséig. Külön figyelmet fordítunk a kapcsolattartásra is, ezért folyamatosan együttműködünk a Hungarikum Bizottság tagjaival, a külhoni és a vármegyei értéktár bizottságokkal, a minisztériumokkal, az ágazati értéktárakkal, valamint a javaslattevő szervezetekkel és magánszemélyekkel, akár befogadásra került a javaslatuk, akár nem. Mindössze egy kis létszámú, hétfős főosztály dolgozik ezen a rendkívül szerteágazó és összetett feladatrendszeren, természetesen néhány külső segítővel kiegészülve.

Hogyan foglalható össze röviden az, hogy milyen folyamat eredményeképpen jut el egy szellemi érték vagy tárgy а hungarikummá nyilvánításig?
– Először is érdemes tudni, hogy a hungarikumok rendszerét egy piramissal is szokás ábrázolni, amelynek az alapját a nemzeti értékek adják, felettük a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek helyezkednek el, a csúcson pedig a Hungarikumok Gyűjteménye áll. Ha már itt vagyunk Vajdaságban, érdemes a déli harangszó kapcsán végig venni, hogyan is válhat egy érték hungarikummá. A legtöbb esetben településhez köthető értékek kerülnek felvételre, ám a déli harangszó kivétel, hiszen ez nem egy helyhez, hanem egy ágazathoz kapcsolódó érték. A folyamat első lépése, hogy valakiben megfogalmazódik a szándék: szeretné, ha egy tárgy, fogalom vagy eszme bekerülne a nemzeti értékeink közé. Ilyenkor érdemes utánanézni a hungarikumok rendszerének, például a www.hungarikum.hu oldalon, ahol részletes tájékoztatást találunk a folyamatról, valamint letölthető az a formanyomtatvány is, amelynek kitöltésével elindítható az érték felterjesztése. Egy kulturális örökség kategóriába tartozó érték esetében a Kulturális és Innovációs Minisztériumban működő Ágazati Értéktárhoz kell benyújtani a javaslatot. Ehhez csatolni kell a kitöltött adatlapot, a fotódokumentációt, a nyilatkozatokat és az ajánlásokat is. A beérkezett javaslatot az Ágazati Értéktár Bizottság bírálja el, és ha támogatja, az ágazatért felelős miniszter jóváhagyásával válik hivatalosan nemzeti értékké, és kerül be az ágazati értéktárba. Amennyiben az érték nem ágazathoz, hanem településhez kötődik, az adott település vagy külhoni nemzetrész értéktárába kerül felvételre, hasonló szabályok szerint.

A következő lépésben lehetőség nyílik arra, hogy az érték elinduljon feljebb, a Magyar Értéktárba. Ezt a javaslatot a Hungarikum Bizottság titkárságára kell benyújtani, ahol a témában illetékes döntés-előkészítő szakbizottság tárgyalja meg a beérkezett anyagot. A déli harangszó esetében ez a Kulturális Örökség Szakbizottság volt. Az érintett szakbizottság csak szakmai javaslatot tesz, a végső döntést a Hungarikum Bizottság hozza meg. Fontos tudni, hogy nem kötelesek követni a szakbizottság javaslatát, ha úgy ítélik meg, hogy az érték különösen szerethető és a közösségi támogatottsága is erős, akkor eltérhet a szakmai véleménytől is. Ha a Hungarikum Bizottság úgy dönt, hogy az értéket felveszi a Magyar Értéktárba, akkor azt innentől kezdve kiemelkedő nemzeti értékként tartjuk nyilván. Ezt követően szintén lehetőség nyílik arra, hogy az adott érték hungarikummá váljon. Ennek folyamata is hasonló: újabb javaslatot kell benyújtani, adatlapot, mellékleteket, nyilatkozatokat és ajánlásokat csatolva. A javaslatot ismét szakbizottság tárgyalja, figyelembe véve azt, hogy az adott érték megfelel-e a hungarikummá nyilvánítás feltételeinek. Ezt követően a Hungarikum Bizottság dönt a felvételről. Ha a döntés pozitív, az érték hivatalosan is hungarikummá válik, elnyerve ezzel a legmagasabb szintű elismerést a nemzeti értékek rendszerében.

Milyen gyakran születik ilyen döntés?
– A Hungarikum Bizottság 2012-től, a hungarikum törvény elfogadása óta működik. Az első időszakban volt olyan, hogy egy évben hét ülésük volt, akkor még nagyon sok új dolgot kellett kialakítani. A jogszabály azonban kimondja, hogy egy évben minimum két alkalommal kell ülést tartaniuk. Nem biztos, hogy minden ilyen találkozón születik döntés egy-egy hungarikummal kapcsolatban, de, ahogyan említettem is, a magyar értéktári elemekről is tárgyalnak. Jelenleg 94 hungarikumot tartunk számon. A bizottság azt vallja, az az igazi hungarikum, ami nem kérdés, mint pl. a déli harangszó.

A zentai előadásán a hungarikum törvényről is szót ejtett. Miben áll a különlegessége ennek a törvénynek?
– Azt szoktuk mondani, hogy maga a hungarikum törvény is hungarikum. A világban nemigen találtunk még egy ilyet. Természetesen más országokban is léteznek különböző értéknyilvántartási rendszerek, például Spanyolországban, Franciaországban vagy Horvátországban, ám ilyen komplex, jogszabályi háttérrel, szervezeti struktúrával, és ennyire átfogó szemlélettel, amely nemcsak élelmiszeripari termékekre, hanem az élet szinte minden területére kiterjed, nem találkoztunk. Sokan érdeklődnek is nálunk erről. Több országból kerestek már meg minket azzal, hogy miként működik ez a rendszer, mit szólt hozzá az Európai Unió, milyen pénzügyi háttérrel dolgozunk, illetve milyen szervezeti struktúrába van beágyazva. Több országból érkezett olyan visszajelzés is, hogy a hungarikum törvényt szívesen adaptálnák saját országukban is, ami egy újszerű és különleges értékgyűjtési modell. Ami még különlegessé teszi a magyar értékgyűjtést, az az, hogy nem kizárólag Magyarország területére fókuszál, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjed. Sőt, ha a nyugati diaszpórából érkezik egy olyan javaslat, amelyet a bizottság is meghatározó jelentőségűnek ítél, akkor onnan is fel lehet venni értékeket a nemzeti értékek, a kiemelkedő nemzeti értékek, vagy akár a hungarikumok körébe is. Ha visszakanyarodunk a déli harangszóhoz, az is közös előterjesztés Vajdasággal. Emellett már az aracsi pusztatemplom is szerepel a kiemelkedő nemzeti értékek között. Az építkezés elve itt is ugyanaz: települési értéktár, külhoni települési vagy nemzetrész értéktár, majd tovább a Magyar Értéktárba. Ezeket az értékeket teljes joggal tekintjük magyar nemzeti értéknek, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence melyik részéről származnak. Gondoljunk csak például Csíksomlyóra vagy Torockóra, amelyek szintén fontos részei a nemzeti értékrendszerünknek!

Előadásának címe ez volt: Szerethető értékeink a Kárpát-medencében, és azon is túl – Mi tart minket össze? Az Ön véleménye szerint mi tart bennünket össze?
– Nagyon sok minden, de legfőképpen a múlt, az értékek, az identitás és természetesen a szeretet.