A Közúti határátkelőhelyek megnyitásának és fejlesztéseinek műszaki, gazdasági és környezeti feltételei a szerb–magyar határszakaszon, Szerbia tervezett EU-csatlakozásának figyelembe vételével című projektumról tartottak kedden sajtótájékoztatót Magyarkanizsán az önkormányzat szervezésében.
Az együttműködési program célja, hogy az Európai Unió támogatásával lehetőséget biztosítson a magyar–szerb határvidék közös fejlesztésére egy harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozásával.
Fejsztámer Róbert közölte, hogy a pályázatot 2011-ben írták meg, még annak az évnek a végén el is bírálták, és most a befejezéséhez közeledik a munka, ezért adnak róla egy rövid összefoglalót. A projektum összköltsége 223 685 euró, ebből Magyarkanizsa része 79 680 euró. Mivel a projektum november végén befejeződik, ezért a záró konferenciát november 20-án fogják megtartani Magyarkanizsán. Hozzátette: a lényege ennek a projektumnak, hogy a szerb–magyar határszakaszon, Zombor községtől Törökkanizsa község határáig, készült egy tanulmány, amely azt térképezi fel, melyek a túlterhelt átkelők, hol lehet nyitni újakat, melyeket lehetne felújítással újra használni. A magyarkanizsai község számára rendkívül fontos a horgosi régi határátkelő megnyitása a gyalogos, kerékpáros, de általában a személyi forgalom előtt. A tanulmány három nyelven lesz elérhető, magyarul, szerbül és angolul, és eljuttatják majd az illetékes hatóságokhoz.
A tanulmány tartalmáról részletesebben Jeges Ernő beszélt. Többek között elmondta, hogy nemcsak a határ mentén élők számára fontos a projektum, hanem az észak felé utazók számára is, ajánlatokat tesz annak érdekében, hogy minél jobban megkönnyítsék az áthaladó forgalmat a rokoni, gazdasági, turisztikai kapcsolatok fejlesztése érdekében. Három időszakot ölel fel: a jelenlegit, amikor Szerbia még nem csatlakozott az EU-hoz, majd az előcsatlakozást és a csatlakozást követő időszakot. Előirányozza az úthálózat fejlesztését, újra nyitott átkelők bővítését, utána a schengeni határok eltörlésével a létesítmények hasznosítását, például gazdasági, idegenforgalmi vagy más célokra.
Huszonkét olyan kapcsolódási pontot jelöltek ki, amelyeket fel kellene fejleszteni pl. útjavítással, kerékpárúttal, de külön figyelmet fordítanak a vasúthálózat fejlesztésére is. Mindez fél év vagy egy év alatt nem fog megvalósulni, de ahogy fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, ahogy Szerbia közeledik Európához, folyamatos lépések várhatók – mondta Jeges Ernő. Hangsúlyozta, hogy elsődleges céljuk a régi horgosi átkelő mielőbbi megnyitása, mely nemcsak a környező lakosság érdekeit szolgálná, hanem egész Bácska, egész Vajdaság érdekeit, és tehermentesítené a többi átkelőt. Ugyanakkor másfajta, mezőgazdasági, gazdasági, fogatos, kétkerekű járművek áthaladását is lehetővé tenné.
Előirányozták a tervben a gyálai és a bajmoki átkelők 24 órás nyitva tartását is, a tehergépjárművek teljes fogadását a hercegszántói átkelőn, Bácsszőlősön is illene betartani az ígérteteket, és megnyitni az átkelőt, valamint a Nagykikinda feletti hármas határt 24 órás működéssel.
Mindezek megvalósításához pénzre és akaratra van szükség mindkét fél részéről, a magyar félben ezek az elképzelések már kiforrtak – jelentette ki Jeges Ernő, aki szerint a tanulmány lehetőséget nyújt a bővítésekre, fejlesztésekre.
