2025. július 27., vasárnap

A Rákóczi-szabadságharcról tanulnak

A zentai Lovastanyán vasárnap óta tart az Őseink csillagösvényén elnevezésű történelmi tábor

Tábori hangulathoz szokatlan csönd fogadott a minap a zentai Lovastanyán a történelmi táborban. Csodálkoztam is, hogy hatvan gyerek mellett hogy nincs ricsaj, hangzavar. Aztán megláttam, hogy mindannyian egy nagy sátorban ülnek, és előadást hallgatnak. Ugyanis éppen a történelemóra zajlott, és a Szt. Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület által szervezett történelemtáborban az egyetlen kötelező program a napi kétszeri történelemóra. Aztán ahogy véget ért az előadás, szanaszét szaladtak a gyerekek, és már a ricsaj sem hiányzott. Néhányan ahhoz a pavilonhoz mentek, ahol bőrdíszművességet lehet tanulni, néhányan a lószőrből való ékszerkészítést választották foglalkozásnak, mások íjazni mentek, egy nagy csoport pedig a harcművészet gyakorlásába fogott.

Nagy Abonyi Péterrel, a tábor vezetőjével ültünk le beszélgetni. Elmondta, hogy az idén kicsit kevesebb gyerek jött össze, mint a korábbi években, de a kisebb létszámmal könnyebb dolgozniuk:
– Rengeteg tábor van ugyanebben az időben, és a gyerekek kiválasztják a nekik tetszőt, és az sem mellékes, hogy ez a tábor pénzbe kerül. Mi sikernek könyveljük el, hogy idén is hatvanan minket választottak. Sokan visszajárók, ami azt bizonyítja, hogy tartalmas, érdekes és szórakoztató hetet tudunk nyújtani a gyerekeknek. A szülők azért is hozzák hozzánk szívesen a gyerekeiket, mert tudják, hogy a foglalkozások mellett igen komoly történelemoktatás folyik. Minden évben kiváló történészek, történelemtanárok beszélnek a táborlakóknak a megadott témáról. Idén a Rákóczi-szabadságharcot járjuk körbe. Attól függetlenül, hogy a történelemórák kötelezőek, minden más foglalkozás szabadon választható. Lehet íjászkodni, van vívóiskolánk, megismerkedhetnek a távolsági dobófegyverek használatával, középkori reneszánsz táncot lehet tanulni, belekóstolhatnak a szövésbe, a gyertyamártásba, a kovácsolásba, a nemezelésbe, a fafaragásba. Nálunk senki sem unatkozik.

Hogy ne csak a táborvezető szemszögéből láttassuk a tábort: vajon mit mondanak a résztvevők? A nemesmiliticsi Halpert Csilla először vesz részt a táborban, és azt mondja, imád itt lenni:
– Színészkedem is, és a rendezőm tavaly hívta fel a figyelmemet erre a táborra. Amit meséltek róla, az nekem nagyon megtetszett, és még tavaly eldöntöttem, idén eljövök, és az öcsémet is magammal hozom. Nagyon jól érzem magam, mert rengeteg a foglalkozás, és mi választhatjuk ki, melyiken szeretnénk részt venni. A vívás és a bőrözés tetszik a legjobban. Vívni már korábban is próbáltam, de bőrrel most dolgoztam életemben először. A történelmi előadások kevésbé érdekelnek, de azokat is meghallgatom.

A tordai Rontó Martin évek óta visszajáró táborozó, azt mondja, hatalmas élmény ez az egy hét:
– Szeretem a történelmet, főleg azért jövök, meg persze a visszajáró társaság és a jó táborvezetők miatt. Az előadásokat nagyon élvezem, jók az előadók, sok új dolgot hallok. Mivel minden évben egyetlen témát járunk körbe, a részleteket is megtudjuk, nem csak nagy vonalakban az eseményt. A törióra után a barátaimmal általában kardozunk, meg íjászkodunk.

A magyarkanizsai Kucora Beatrix és Vörös Viktória két jó barátnő, akik a táborról is csak együtt akartak mesélni.
– Nekünk a foglalkozások jobban tetszenek, mint a történelemórák, de azokat is meg kell hallgatni. Az előadások után legszívesebben azon a foglalkozáson veszünk részt, amelyiken lószőrből készítünk ékszert. Már viseljük is azt a gyűrűt, amit tegnap készítettünk.

A táborlakókat kirándulni is elviszik minden évben. Ezúttal szerdán Bácsra mentek, ma délután pedig hajóznak a Tiszán. A tábor vasárnap reggel zárul.
A Szt. Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület által szervezett tábort a zentai önkormányzat, a Bethlen Gábor Alap, a kanadai Egyesült Magyar Alap és a Zentai Ifjúsági Tanács támogatja.

Magyar ember Magyar Szót érdemel