Minden egy szempillantás alatt történt. A LED-égő vadul villogni kezdett, ami oda vezetett, hogy nem láttam hirtelen, hogy mi történik körülöttem. Így sikeresen leöntöttem a lábam szárát forró kávéval, ami oda vezetett, hogy az egész épület olyan cifra magyar káromkodásokkal ismerkedett meg, amelyet garantáltan azok sem hallottak, akiknek az anyanyelve magyar a panelben.
Miután az enyhébb égési sérüléseim után visszazökkentem, székre állva próbáltam megműteni a lámpát, de hiába. A lapos LED-égőt két szedett-vedett csavar tartotta a plafonon, amelyek közül az egyik ráadásul még törött is.
Miután levettem a lámpatestet, gyorsan kiderült, hogy halványlila gőzöm sincs arról, hogy ezt hogyan javíthatom meg. A csavarokat meg jobbára csak az a szerencsétlen mester tudta volna tisztességesen visszatenni, aki először lusta volt két egyformát használni a lámpatest rögzítésére, így reggel négytől gyakorlatilag háromnegyed ötig az egész emelet csavarozott, ha tetszett nekik ha nem. Vagyis, ők próbáltak aludni, ameddig az emelet sarkában élő, szakállas, nagydarab alak (én) üvöltözöm, hol a modern technológiára, hol a kínai csavarhúzómra, hol pedig az itteni munkamorálra.
Aznap kora délután az első dolgom az volt, hogy megmondjam a gazdáknak a magamét.
– Nem értem, hogy minek egy LED-lámpa a nappaliban, amikor csak a fürdőszobában van még egy, amelyik akkor sem világított, amikor beköltöztem. A mellette lévő, régi égőfoglalatot használták előttem a csajok is, akik itt laktak.
– Ja, tudod, akkor jó ötletnek tűnt, meg szerettük volna, ha minél jobb körülmények között éltek.
– Értem…
– Semmi baj, itt a mester, hívd fel, estére már ki is cseréli, garantálom – magyarázta a gazda, majd lediktálta a számot.
Később a mester kelletlenül viharzott be, hogy elvégezze a pofonegyszerű munkát, amelynek ára biztos nem fedi még az idejövetel üzemanyagköltségét sem.
– Tudod öcsém, itt semmi sem normális már. Annyira a gazdáid sem, de ez nem az én dolgom – mondta miután nekilátott a munkának.
– Ezt én is hasonlóan gondolom – helyeseltem.
– Figyelj, tönkremegy egy ilyen égő, azt sem tudod, hogy hogyan cseréld ki a LED-diódát, vagy arról sincs fogalmad, hogy melyik a tápegysége, amely az egészet működteti. A legrosszabb, hogy azt sem tudod, hol veheted meg a városban. Ha tudod is, lehet, hogy el sem tudod magyarázni. Tudod mennyien szenvednek ezekkel a lámpákkal? Jók, persze. Szó sem róla. De nem való ez még nekünk. Látom, te is belebarmoltál, teljesen feleslegesen. Amúgy is, hogyan érted el? Jó hogy nem törtél össze valamit. Ezt az asztalt vagy széket. Megáll az eszem tőled is.
Mire a mesternek is megmondhattam volna a magamét, már a pénzt kérte, és ahogy elviharzott, úgy köddé is vált.
Ilyen nyersen, de egyben angolosan, még senki sem mondta a szemembe, hogy hülye vagyok.
Minden elismerésem az övé.
