2024. június 14., péntek
HELYHATÓSÁGI ÉS EP-VÁLASZTÁSOK 2024

Magyarokkal magyarokért

Kerekasztal-beszélgetésen vettek részt az újvidéki, magyar vonatkozású intézmények és civil szervezetek vezetői

A Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Városi Szervezete kedden kerekasztal-beszélgetésre hívta meg az újvidéki székhelyű, magyar előjelű intézmények vezetőit. Az Újvidéki Színház, a Magyar Szó Lapkiadó Kft., az Európa Kollégium és a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatói meséltek egymásnak az általuk vezetett munkaközösség felépítéséről, gondjairól. Tették ezt annak érdekében, hogy jobban megismerjék egymást, és hogy ennek köszönhetően a jövőben a mostaninál hatékonyabban, akár közös fellépéssel tevékenykedhessenek az újvidéki magyarság érdekében.

– Megosztottuk egymással a munka során felmerülő problémákat, megpróbáltunk rávilágítani azokra a modellekre, amelyek mentén a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai segíthetnek. Ezekben az intézményekben újvidéki vagy környékbeli magyar emberek dolgoznak, számos család megélhetését biztosítják – magyarázta Vicsek Annamária, a VMSZ Újvidéki Városi Szervezetének elnöke, európai parlamenti képviselőjelölt a kötetlen beszélgetést követően.

 

(Fotografija Andraša Otoša)

Ótos András felvétele

A VMSZ politikusai mindenekelőtt abban segíthetik intézményeinket és civil szervezeteinket, hogy a kiírt pályázatokról tájékoztatnak, lobbitevékenységükkel segítenek hozzájutni a pályázati pénzekhez.

– Fontos, hogy az Európai Unió által nyújtott, IPA, Interreg, határon átívelő pályázatlehetőségekről is tájékozódjanak szervezeteink. Az intézményvezetőknek érezniük kell azt, hogy mi csak abban az esetben tudunk támogatást nyújtani, csak akkor tudjuk továbbra is segíteni a munkájukat, ha erősek maradunk a városban. Az elmúlt 4 évben a VMSZ-nek két képviselője volt a városi képviselő-testületben, nagyon fontos, hogy június 2-a, a választások után is erősen képviseltethessük magunkat a városi önkormányzatban. Arra kérek mindenkit, hogy június 2-án a Vajdasági Magyar Szövetség listájára adja le voksát – üzente a városi pártszervezet vezetője.

A keddi beszélgetésen résztvevő igazgatók a legkülönbözőbb alapítású és eltérő támogatási formákat élvező intézmények élén tevékenykednek, munkaszervezeteikben azonban van egy teljesen azonos vonás: mindegyik vagy az újvidéki magyarokkal, az újvidéki magyarokért dolgozik, legyen szó akár gyerekekről, akár felnőttekről, oktatásról, művelődésről… 

Jelen voltak azoknak a civil szervezeteknek a képviselői is, akik ilyen vagy olyan módon kötődnek az újvidéki magyarsághoz. Ott volt Madarász Áron, az Európa Alapítvány igazgatója, Erős Ervin több civil szervezet képviseletében, Kocsár-Gyalai Edit, a Dunastart Egyesület elnöke, valamint Sörös Andor, a Kifkof, azaz a Kreatív Ifjúsági Fórum elnöke is. Kiss Gyula többféle szerepben vett részt a beszélgetésben, képviselte a tiszakálmánfalvi civil szervezeteket, de egyben városi képviselő-testületi tagként is hozzászólt a felvetődő kérdésekhez.

– A politikum részéről a mi feladatunk az, hogy megsegítsük civil szervezeteink és intézményeink munkáját, most itt, közösen megfogalmazzuk azt, hogy mi az, amit a jövőben tenni szeretnénk és tenni fogunk az újvidéki magyarokért – jelentette be Vicsek Annamária bevezető beszédében.

Mivel a beszélgetést a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban tartották meg, elsőként Király Károly igazgató üdvözölte a vendégeket. Mesélt a Központról, annak nemrégiben megtörtént, a városi kasszából 107 millió dinárt felemésztő, teljes körű felújításáról:

– Intézményünknek központi szerepe van a kultúránkban, mint ahogy azt a neve is mondja, különböző érdeklődési körű emberek jelennek meg nálunk. Ide járnak a Mimóza szakcsoport kézimunkázói, a kórustagok, a versmondó szakosztály tagjai… A szavalóversenyeken legalább száz gyermek megjelenik minden évben. Az idősek számára itt működik a Harmónia táncklub, a társasjátékklubnak és a gitározni tanulóknak is mi adunk otthont – sorolta az igazgató, aki említést tett az egyre népszerűbb, most már száznál is több résztvevőt számláló, nyári gyerektáborról is.

Szó esett a Játszóházról és a Ringatóról is, ezeket a Magyar Nemzeti Tanács is támogatja, de a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ táncosai is ide gravitálnak. A Petőfi központ 2021-ben vált városi alapítású intézménnyé, azelőtt civil szervezetként működött, így működésének finanszírozása jelentősen bizonytalanabb volt, mint most. A városi kasszából évente 20 millió dinárt utalnak át a programok megszervezésére, négy alkalmazottat állandó munkaviszonyban tartanak.

 

(Fotografija Andraša Otoša)

Ótos András felvétele

Snejder Sára Ildikó, a 2015 óta működő Európa Kollégium igazgatónője arról beszélt, hogy intézményük alapítói a tartományi kormány, az Európa Alapítvány és a Magyar Nemzeti Tanács, épületük a Szabadkai Egyházmegyétől ajándékba kapott telken épült fel. Működésüket teljességében Magyarország kormánya finanszírozza, így ebben az egyetemista otthonban jelképes összegek fejében lakhatnak a hallgatók. Inkább vajdasági szintű, mintsem újvidéki szintű intézményként tartják számon, jelenleg 380-an laknak itt, leginkább olyan fiatalok, akik magyar nyelven fejezték be az általános vagy a középiskolát.

– Valóban kényelmes körülmények között laknak nálunk a diákok, szakprogramjainkat úgy állítjuk össze, hogy miután a hallgatók kikerülnek intézményünkből, tájékozottak és műveltek legyenek, magyar, nemzeti identitástudatban erősek, olyan fiatal értelmiség, amelyik kötődik a szülőföldhöz. Ez a mi küldetésünk – magyarázta az igazgatónő, aki 38 kollégiumi alkalmazott, újvidéki és környékbeli ember munkáját irányítja.

Argyelán Zoltán, a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója különösen örül annak, hogy azok közül, akik tegnap részt vettek a kerekasztal-beszélgetésen, többen éppen ebből az iskolából kerültek ki.

– Ez is bizonyítja azt, hogy mennyire fontos az oktatás és a jó iskola – mutatott rá a tényállásra. Az 1956-ban alapított tanintézmény kezdetben teljesen magyar anyanyelvű iskolaként működött, nagyjából 100 tanulója volt. Ma már másfél ezer körüli a számuk, sajnos csak 100-an magyar ajkúak: – Újra és újra elmondjuk a szülőknek, hogy mennyire fontos, hogy az anyanyelvén tanuljon a gyerek. 1-1 magyar tagozatunk van évfolyamonként, tehát a helyzet többnyire stabil, osztályonként 10 körüli a diákok száma. Lehetne több is, de Újvidék viszonylatában ez szép szám – nyilatkozott az igazgató. Érdekességként elmondta, hogy az egyik magyar tagozatba egy kínai-szerb kislányt, a másikba pedig egy orosz kisfiút is beírattak.

Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója a bemutatkozó felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a 80. születésnapját ünneplő, Magyar Szó napilap az egyetlen, a Kárpát-medencében megjelenő, magyar nyelvű napilap, amely folyamatosan megjelenik immár 80 éve. A szerkesztőségről, mint a vajdasági magyar identitás fundamentumáról beszélt, majd szólt a Forum Nyomda tavalyi kiköltöztetéséről és a Laza Nančić utcában kiépített, új nyomdacsarnokról és az új szolgáltatásról, a kartondobozgyártásról. A vállalat erős szakszolgálatának a leírását a belvárosi, központi épület felújításának, illetve átépítésének a tükrében dicsérte:

– Kaptunk egy több mint ötmillió euró értékű beruházást, de nem kaptunk egyetlen, olyan szakembert sem, aki segítene ennek megvalósításában. Azt mondták, nekünk kell levezetni. Úgy érzem, sikerrel vettük az akadályokat, a múlt évre megszabott feladatokat elvégeztük, de a nagyobbik rész még csak ezután következik. Az épületben felszabadult, több ezer négyzetméternyi helyiségeket új tartalmakkal töltjük meg, így kap majd helyet itt a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Intézménynek a kihelyezett tagozata, azaz óvoda és bölcsőde. Két óvodai és két bölcsődei csoport lesz az épületben – magyarázta az igazgatónő, majd kitért arra is, hogy ennek a beruházásnak, azaz az óvodanyitásnak nem az a célja, hogy az állami alapítású óvodákból elvonják a magyar gyermekeket.

– Nem az ottani, magyar csoportok bezáratása, és a Vackor „megtöltése” a cél. Abban látom a rációt, hogy a bölcsődei csoportok gyorsan feltöltődnek, és ahogy múlnak az évek, az óvodai csoportok is feltöltődnek. Újvidék nagy, nem fogja minden szülő a városközpontban működő óvodába beíratni gyerekét, úgy gondolom, hogy az állami óvodák létjogosultsága megmarad – magyarázta egyebek között Erdődi Edvina.

A székházunkban kialakítandó sajtómúzeumról és a tervbe vett konferenciateremről is szót ejtett.

Urbán András az 50 éves Újvidéki Színház működéséről beszélt, arról, hogy 19 színész tartozik az állandó társulathoz, az utóbbi években igazgatóként a Színház láthatóságára fekteti a hangsúlyt.

– A közönség bevonzására törekszünk, jó irányban haladunk ezen a téren. Bevételeink messzemenően a legjobbak mostanáig, folyamatosan apró javításokat végzünk az épületen, az ilyen, amit megtehetünk-megtesszük stratégia tehát azon alapszik, hogy nem várunk akkor sem, ha nincs elég pénzünk – magyarázta.

Beszélt arról is, hogy nagyon szeretnének megnyitni egy klubot, egy legális művészklubot:

– Ilyen, ugyebár létezik, de szó szerint underground módban, egyelőre nem találtuk meg a jogi lehetőséget arra, hogy a klub legálisan, akár napközben is működhessen. Folyamatosan kérvényezzük a megnyitást alapítónktól, az önkormányzattól, de még hivatalos választ sem kapunk – mesélte.

Az előadások látogatottságával kapcsolatban elmondta, hogy gyakori a telt ház, és ami különösen szembetűnő: nem ritkán a nézők többsége nem magyar anyanyelvű látogató. A kerekasztalnál ülők ennek a jelenségnek a tényét semmiképp sem kezelték hátrányként, ugyanis a magyar nézőket a többiek nem szorították ki, van hely mindenki számára, a fordításnak/aláírásnak köszönhetően közösen élvezhetik a darabokat.

Urbán András szólt a gondokról is, arról, hogy személyzethiánnyal küszködnek, hogy mindössze három díszletmozgatójuk van, akik közül az egyik már nyugdíjérett, a másik pedig tartós egészségi gondok mellett végzi munkáját. Elmesélte azt is, hogy a Színház épületének telekkönyvi bejegyzése, azaz a tulajdonjog tisztázatlan.

POLITIKAI JELENLÉT AZ EU-BAN IS

Vicsek Annamária emlékeztetett arra, hogy folyamatban vannak az európai parlamenti választások is, és hogy azok a magyar állampolgársággal rendelkező újvidékiek, akik szeretnének részt venni ebben, most, az elkövetkező napokban fogják megkapni a CMH-iroda munkatársaitól a szavazatok leadására szolgáló borítékokat.

– Fontos tudni, hogy a levélszavazatokat legbiztonságosabban a CMH-irodán, azaz a magyar konzulátuson keresztül lehet eljuttatni a magyarországi választóirodákig. Csak ebben az esetben lesz érvényes a szavazat. Felszólítjuk a polgárokat, hogy vegyenek részt ezen a voksoláson is, hogy magyar közösségünknek továbbra is legyen EU parlamenti képviselője – üzente Vicsek Annamária.

 

 

Nyitókép: Ótos András felvétele