„Amit adál, abból semmi
sincs elveszve.
Firól-fira szállsz te,
mint egy közös eszme.”
(Arany János)
A székvárosi magyar művelődési központ a jövő héten (november 14-étől 19-éig) harmadik alkalommal rendez hagyományos Petőfi napokat. E rendezvénysorozat keretében ünnepli meg a telepi magyarok önszerveződésének a 80. és a Petőfi Sándor nevét viselő központ (1951-től 2010-ig egyesület) fennállásának a 60. évfordulóját. Valójában ez egy évforduló, mert a Petőfit mindenkor az önszerveződés éltette. A jubileum alkalmából betekintést nyújtunk a Telepen kibontakozó kulturális életbe, amelynek hatóköre az egész városra kiterjedt.
1931 őszén Újvidék külvárosában, a Darányi-telepen, a Herbst-féle vendéglőben (a mai Cirill és Metód utca 27. alatt) megalakult az Adamovics-telepi Iparos és Gazdakör Libis Mihály, Kecskés István, Kotta Lajos, Szloboda János, Erdős Imre, Kocsis János, Fodor Mátyás és Bauer János alapító tagoknak köszönhetően. Az 50 fős tagság a gazdasági előadásokon kívül igényelte a művelődést és a kulturális tevékenységet is. Színjátszói 1932 tavaszától a Kraxner-féle vendéglő tánctermében közkedvelt népszínműveket adtak elő. A sikeres rendezvények bevételéből és segélygyűjtés által, „téglajegyekkel” a gazdakör 1934-ben megvásárolta a telepi Jenei házat (az akkori Bácska, ma Petőfi utca elején), amelyhez később önkéntes munkával épített sarokházat. A társulat időközben felvette a Telepi Olvasó- és Gazdakör elnevezést. Zászlaján felhívásként ékeskedett a következő felirat: „Hordozzátok a műveltség fáklyáját!”. Lelkes szervezéssel otthonra talált a könyv és az olvasó, a műkedvelő, a kultúra... az anyanyelvünk.
1944. október végén, a háborús időszakban megszűnt a Telepi Olvasó- és Gazdakör, megsemmisítették a gazdag könyvállományt, dokumentumanyagot, „csupán” a szellemisége élte túl a könyörtelen pusztítást.
A volt olvasó- és gazdakör nagytermében 1945. június 17-én felsőbb hatalmi utasításra létrehozták az Újvidéki Magyar Kultúrkört, amely a belvárosi magyar kultúrkör fiókja lett. Épülete a Proletár Sportegyesület tulajdonába került mint Proletár Kultúregyesület. Itt gyakoriak voltak a népegyetemi előadások és a műsorral egybekötött bálok. Ennek ellenére fokozatosan teret hódított a színjátszás.
1951. július 22-én a kultúregyesület felvette a Petőfi Sándor nevét, majd ilyen elnevezéssel művelődési egyesületként vették számba. 51. október 15-én létesült itt a Petőfi Sándor Amatőr Színház is. Szereplői számos színdarabot többször is előadtak a házban vagy vidéken.
E társulatból kerültek ki az Újvidéki Rádió színészei, 1975-ben többféle okból megszűnt a tehetséges műkedvelők színháza. Időközben és később újabb szakosztályok alakultak. A kultúregyesületben jelentős szerepet töltöttek be a néptáncegyüttesek, a zene- és énekkarok, a szólóénekesek, a versmondó és irodalmi szakcsoportok, a hagyományápolók szakosztálya, a PEART képzőművészei, a kézimunkázók, a játszóház, a bábcsoport, a cserkészcsoport stb. A megnevezettek felléptek a kultúrház hagyományos és alkalmi műsoraiban vagy bemutató kiállítást rendeztek, közülük sokan vetélkedők, pályázatok díjazottjai voltak.
Az egyesület elnevezése 1996-ban Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület lett, két éve művelődési központ. A mostani elnök Márton Bálind Teodóra, a titkár, Bátori József.
A jövő heti jubileumi rendezvények egyaránt feltárják majd a Petőfi múltját és jelenét. Nap mint nap lapunkban beszámolunk a műsorokról, a kiállításokról és a szórakoztató estekről.
