Bácskossuthfalva első telepesei, református nyakas kunok és büszke jászok 240 évvel ezelőtt Karcagról, Kunmadarasról és Jászkisérről érkeztek a Bácskába.
A kirajzás évfordulójának apropóján a múlt hétvégén Jászkiséren tartott ünnepséget az önkormányzat, bácskossuthfalvi hagyományőrzők, a helyi közösség képviselőinek a részvételével, a hétvégén pedig Kunmadaras igyekszik méltó módon megemlékezni, és szintén várják Bácskossuthfalva képviselőit.
– A jászkiséri kirándulásra az Ady Endre Művelődési Központ Pántlika és Kalamajka néptánccsoportjai és a Rezeda asszonykórus tartott velünk. Részt vettünk egy, a település központjában két irányból induló felvonuláson, majd a főtéren találkozott a két csapat. A táncbemutató után örömzenélés kezdődött, aztán a művelődési házban a központi ünnepség, amelyen Papp László, falunk tanácselnöke mellett ünnepi köszöntőt mondott Vajas György polgármester és Holló Zoltán alpolgármester. Másnap kirándulni vittek bennünket a vendéglátóink, a Tisza-tavon hajóztunk, és megtekintettük Európa legnagyobb édesvízi akváriumát Poroszlón. Élményekkel gazdagodtunk, emellet nagyon megható volt a jászkiséri vendégeskedés – közölte Tímár Gabriella, aki arról is szólt, hogy csütörtöktől szombatig a 240 éve Bácskossuthfalvára kitelepült kunmadarasiak emlékére elnevezésű programon vesznek részt.
– Múltidéző előadások hangoznak el, testvértelepülési dokumentumokat írnak alá, és lelepleznek egy emléktáblát, majd művelődési program kezdődik. A Rezeda asszonykórus mellett Kiss Harmat énekel az eseményen. Nagy Magdaléna egy önálló képzőművészeti kiállítással érkezeik falunkból, Osztrenkovity István fafaragásaiból is összeáll egy kiállítás, és a Tarka Virág kézimunkacsoport fehérhímzéseiből összeállított tárlatot is visszük magunkkal. A központi ünnepség után ellátogatunk Hortobágyra. Papp László tanácselnök mellett Majláth Béla, Pecsenka András, Lestár Antunović Karolina képviseli településünket – nyilatkozta Tímár Gabriella. Papp László tanácselnök és helytörténész elmondta, hogy ezek a találkozók alkalmat adnak a történelmi visszatekintésre is. Ilyenkor felelevenedik a múlt, miszerint a Bácskába települők számára nagyon vonzó volt, hogy földeket és háromévi adómentességet ígértek nekik, majd jött a kiábrándulás.
– 1785-ben 72 karcagi család élt a faluban, de mivel 1786-ban érkezett a lelkész, és az elődeink is ezt, a református egyház megalakulásának dátumát használták a betelepítés évfordulójaként, így mi, utódok is. A betelepült 344 család, 1700 lélek református vallású volt, és amikor megérkeztek, első dolguk volt megépíteni a lakóházakat. Egy év alatt 348-at építettek meg, kicsivel többet, mint ahány betelepülő család érkezett. Külön épületet kapott a jegyző, a tanító és az első tiszteletes, Halasi Gózon Gyula. Három év után jobbágyokká váltak az addig szabadon élő kunok és jászok, és kiderült az is, hogy a beígért földnek mégsem váltak tulajdonosaivá. A falu 1801-re öt földbirtokost kapott, akiknek egy hónapnyi munkával kellett adózni, kapás és igavonó kötelezettségeik voltak. Megérkeztek a katolikusok is a faluba, és ezzel a vallási feszültség. Aztán a földbirtokosok újramérették a határt, és becsapták a lakosságot, amiből éveken át tartó perlekedés alakult ki. A betelepítéskor kezdték el építeni a református templomot, amely akkor még csak egy vályogépület volt. Minden család köteles volt 100 vályogtéglával adózni a célért, 1788-ra el is készült egy épület, tornyot 1811-ben kapott téglából. A templom a jelenlegi formáját 1822-ben nyerte el – tudtuk meg a tanácselnöktől.
Bácskossuthfalva május 30-án ünnepli a falu napját, és ekkor szeretnék méltó formában megélni a kirajzás 240. évfordulóját a testvértelepülések bevonásával. A református egyház szeptemberben rendezi meg a jubileumra emlékező ünnepségét.
Nyitókép: Jászkisér város közösségi oldala/Bácskossuthfalva népes küldöttsége az egyik kibocsátó településen
