A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben a minap az Újvidéki Magyar Olvasókör rendezvényének vendége Csorba Béla volt, az 1950-ben Temerinben született költő, esszéista, többféle tanulmány, cikk és program írója, néprajzkutató, magyartanár, nyelvi lektor, szerkesztő, művelődési intézmények és szervezetek alapító tagja stb. A többször díjazott alkotónak a sokrétű munkájába és fáradhatatlan társadalmi tevékenységébe – a Naplóban és rímben elnevezésű esten – elsőként az említett, szervező társulat művészeti körének az ifjú tagjai: Kanizsai Viktor, Povázai Ágnes és Fehér Ildikó nyújtottak betekintést. Ők hárman az alkalmi műsorban több ízben idéztek a meghívott író-költő tollából.
Matuska Márton író és publicista az olvasókör moderátoraként méltatta az íróvendég gazdag életművét, és jelentős közéleti szerepét a Délvidéken. Ezt követően bevezetőt mondott Csorba Bélának a 10 éve írt, a 2002-ben Budapesten (a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával), a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és az Osiris BIP Kiadó könyvsorozatában megjelent Egy végjáték kezdete c. válogatott naplójegyzeteinek (az autográf alkotásnak nem a teljes szövegével) a bemutatásához. E kiadványban a szerző hitelesen megjelenítette az 1999-es NATO-bombázások, illetve a történelmi események vetületében az egykori Jugoszláviában lezajlott befejezetlen „végjátékot” és következményeit, előtérben Vajdaság kor- és kórképét, a délvidéki magyarság tragikus sorsával. A mű mozaikkockákban dokumentálja az író mindennapjait is, tépelődését és elmélkedését, aki az előszóban és a könyvbemutató esten megjegyezte, hogy a bombázások következményei „még korántsem váltak visszafordíthatatlanokká, jelenleg is – ellentmondásosan ugyan, de – tartanak, azonban még messze vannak végkifejletüktől. Következtetésképpen még nem minden feljegyzés közzétételére érett meg a pillanat.” A naplóíró idézett a művében megörökített embertelen és abszurd világban sínylődő kisemberek ironikusan humoros anekdotáiból is, amelyek önvédelemből és gyógyírként születtek, miközben válasz nélkül maradt a menni vagy maradni? kérdés. Ki-ki egyedül döntött erről. A távozók és a szülőföldjükön maradók egyaránt veszítettek és nyertek.
Az író-olvasó találkozón bemutatásra került Csorba Béla Orális élvezetek c. verseskötete is, amelyet 2008-ban a zentai Etno Kiadó jelentetett meg a Szülőföld Alapítvány támogatásával. E kiadvány többféle lírai alkotása allegorikusan felidézi zord közelmúltunkat és menekülésünket az ún. „gondolatszabadságból”, a jelen láthatatlan korlátai közül. Mindezt tanúsítják a verscímek is: Egymagadban, Hát mostanában hogy vagytok, fiúk? Purgatórium tüzibe annak, Csavargódal, A hadfiak, Provokáció, Saját halál, Állati jogok, Határsáv stb. Az irodalmi esten Csorba Béla költeményeinek hátteréből felvillantott epizódokat neveket és más adatokat, amelyek sejtetik az összefüggést alkotásaival, vagyis a metaforikus versekbe, szonettekbe, epigrammákba és másféle műfajokba rejtett üzeneteket. Matuska Márton külön értékelte az íróvendég objektív líráját és sűrített írástechnikáját Pilinszky János költő stílusának a vonzásában és a szerzőtől moderátorként kért választ a feltett kérdéseire. Mindketten idéztek az esten bemutatott művekből. A könyvismertetés szüneteiben hegedűn játszott Vučurević Elvira, az újvidéki Isidor Bajić zeneiskola növendéke, országos hangszerszólista verseny győztese.
