A víz és a klímaváltozás kapcsolatát elemezve elmondta, hogy 2007-óta világos és bizonyított tény, hogy bolygónk éghajlata változik. Fölmelegedési periódusnak vagyunk kitéve, az azonban egyelőre kérdés tárgyát képezi, hogy az a felmelegedés egy 12 000 évig tartó, természetes klímaváltozási ciklus részét képezi, vagy pedig az ember az okozója – Egy emberi élet nagyon rövid ahhoz, hogy ezt kísérni tudjuk, a klímaváltozást először 1850-ben mérték.
Azóta rendszeresen, sőt, kötelezően mérik az erre utaló adatokat. A változás hat a gleccserek olvadására, a tengeri áramlatokra, a tengerszint emelkedésére. Elképzelhető, hogy ez a változás megkezdődött már 12 000 évvel ezelőtt, és hogy a holocén korszakban azóta egyenletesen, kilengések nélkül változik éghajlatunk. Lehet, hogy ennek köszönhető az ember kifejlődése és elszaporodása. A Föld felszínének 71 százalékát víz borítja, aminek alig 2,5-a százaléka ivóvíz. Ennek az édes víznek a megőrzése különösen lényeges az emberiség számára, Afrika, Közép-Ázsia, Ausztrália és a Közel-Kelet egyes részeiben hatalmas vízszegény területek vannak, de még Dél-Amerikában is, legnagyobb ivóvíztartaléka Kanadának van – az édesvizek egynegyede itt van. A vízhiány háborúkhoz fog vezetni, úgy mint ahogy valamikor és most is az olajért háborúznak. A Kárpát-medencének, ahol mi is élünk, igen gazdag a vízállománya, de az édes víz 95 százaléka a felszín alatt van. 2040-re a bolygón 8-10 milliárd ember fog élni, interkontinentális migrációk történnek majd a vízhiány miatt. Észak-Afrikából Dél-Európába, a Közel-Keletről a Balkánra költöznek majd, nemcsak a víz miatt, hanem az élelem miatt is – hallhattuk Uri Ferencől.
