Nyílt felhívást intéztek a Vajdaság és Szerbia 100 évvel később (1918–2018) elnevezésű, a Vajdasági Klub (VK) szervezésében tegnap megtartott tanácskozás résztvevői a közvéleményhez; a politika tényezőjéhez, a szakszervezetekhez, a szakmai társulásokhoz, a nemkormányzati szervezetekhez, a mozgalmakhoz, az egyesületekhez és a közéleti személyiségekhez. „Vajdaság egyenjogú, méltóságteljes helyzetének együttes kivívása érdekében felszólítjuk a vajdasági politikai és társadalmi erőket, hogy tömörítsék soraikat! Az eszme és ne a leaderek mellett zárkózzanak fel! Belgrád csak akkor hallja meg Vajdaság hangját, ha az erőteljes és egységes lesz.”
A tanácskozás résztvevői (Stanyó Tóth Gizella felvétele)
Történelmi, társadalmi, gazdasági témákat felölelő 25 előadás hangzott el különböző megvilágításban, emelte ki összegzőjében Branislava Kostić, a VK elnöke, a Putnik szállóban megtartott egész napos tanácskozás végén. Az elhangzottak, a hozzászólások alapján 11 pontos határozatot – amelyek részben tartalmazzák a IV. Vajdasági Konvenció záradékait is – fogadtak el a résztvevők. Az első és negyedik pontja kimondja: „Vajdaság képviselői – különböző történelmi körülmények között (kétszer 1918-ban és 1945-ben) döntöttek Vajdaság Szerbiához csatolásáról (...) Vajdaság a Nagy Népképviselőház (1918. november 25-e) határozatával feltétel nélkül lemondott 1848-ban meghatározott autonómiájáról (...).
A tanácskozás résztvevői rámutattak a történelmi tanulságokra (7.) is: „1974-től 1988-ig – amikor Vajdaságnak a legkifejezettebb volt a politikai szubjektivitása – a legerőteljesebb gazdasági, kulturális fellendülést ért el. Ezt Vajdaság alkotmányos helyzete; a törvényhozói, a végrehajtói és a bírósági hatalom, valamint a jogi, gazdasági, kulturális lehetősége szavatolta.”
„Vajdaság polgárainak egy része (10.) 1918-ban meghozta saját döntését. Mi, a polgári, multinacionális Vajdaság – a határozat örökösei – kérdezzük: Jogunk van-e a saját döntésünkre? Jogunk van, mert a vagyonvédelem, a jog a szabadságra, a becsületre nem évül el.”
A Vajdaságban élő magyarok szempontjából is közérdekű téma kapcsán, felkértek-e a magyar közéletből előadót a részvételre? – kérdezte Galambos László történész, helykutató. Több közéleti személyiséget is megkerestek – közülük jelen is voltak a tanácskozáson –, de elfoglaltságukra hivatkozva, nem vállalták, válaszolta Branislava Kostić.
A határozat végleges szövegét a módosításokkal, hamarosan nyilvánosságra hozza a VK.
