A törökbecsei Tisza-gát egyike annak a 16 szerbiai gátnak, amelynek állapotát, biztonságát, valamint a felújítási szükségleteit részletesen megvizsgálják. A vizsgálat a szerbiai Vízügyi Igazgatóság által megrendelt tanulmány keretében valósul meg, amelynek elkészítésére általános forgalmi adó nélkül 149,5 millió dinár értékben kötöttek szerződést – adta hírül a Webinfo hírportál. A munkát a Jaroslav Černi Vízügyi Intézet végzi. A szerződést augusztus 4-én írták alá, a tanulmány elkészítésére pedig legfeljebb négy hónap áll rendelkezésre.
A Szerbiában található gátak állapotáról és a rehabilitációjukhoz szükséges beruházásokról szóló tanulmány első szakaszában összesen 16 létesítmény szerepel, és mindegyikről külön jelentés készül. A vizsgálat célja elsősorban annak megállapítása, hogy milyen műszaki állapotban vannak a gátak, milyen biztonsági kockázatok állnak fenn, illetve milyen beavatkozásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő állapotba kerüljenek. A szakemberek felmérik a gátak szerkezetét és a környező terepet, valamint a hidromechanikai, az elektromos és a mérőberendezéseket. A vizsgálat kiterjed továbbá a műszaki megfigyelési adatokra, a hidrológiai, a szerkezeti és a geotechnikai információkra. Külön figyelmet fordítanak a gátak biztonságának ellenőrzésére, valamint arra is, hogy mennyire működőképesek a biztonság irányítását és a lakosság esetleges veszélyhelyzetben történő tájékoztatását szolgáló rendszerek.
A tanulmány részeként azt is felmérik, milyen következményekkel járna egy gát részleges vagy teljes meghibásodása. Ezek során feltérképezik a gátak alatt elhelyezkedő lakott területeket, meghatározzák a kockázati övezeteket, valamint felbecsülik az esetlegesen veszélyeztetett lakosok számát. Emellett számba veszik a lehetséges károkat a természetben, az utakon, a hidakon, az energetikai hálózaton és más infrastrukturális létesítményeken.
A szakemberek a helyszínen is megvizsgálják az egyes gátakat, emellett összegyűjtik az üzemeltetőknél rendelkezésre álló dokumentációt és adatokat. A vizsgálatok alapján végül meghatározzák, hogy szükség van-e rehabilitációra, milyen konkrét munkálatokat kell elvégezni, és ezek várhatóan mennyibe kerülnének. A 149,5 millió dináros szerződéses összeg (amely áfával együtt 179,4 millió dinár) a teljes, 16 gátat érintő tanulmányra vonatkozik, így a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy ebből pontosan mekkora összeg jut a törökbecsei Tisza-gát vizsgálatára.
A Törökbecsénél található Tisza-gát évtizedek óta szabályozza a Tisza folyását, továbbá biztosítja a hajózást. Nem csak technikai jelentőséggel bír: összeköti a folyó két partját, Bácskát és Bánátot. A tetején áthaladó közúti híd rendkívül fontos összeköttetést biztosít Óbecse és Törökbecse között. A létesítmény a jugoszláv időszakban, 1977-ben épült, és máig fontos szerepet tölt be az árvízvédelemben, valamint a Tisza hajózhatóságának fenntartásában. A Törökbecsénél lévő Tisza-gát a Duna–Tisza–Duna-vízműrendszer legnagyobb létesítménye, amely azzal a céllal épült, hogy lehetővé tegye másodpercenként akár 120 köbméter víz gravitációs beengedését a bánáti csatornahálózatba, 300 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözése érdekében.
Nyitókép: A Törökbecsénél található Tisza-gát összeköti a folyó két partját, Bácskát és Bánátot (Fotó: Kancsár Izabella)
