Magyar Nemzeti Tanács pénteki, 27. rendes ülésén 38 napirendi pontról tárgyalnak majd, az ülés gerincét pedig több, az MNT hatáskörébe tartozó intézmény jövő évi programjának megvitatása adja – mondta el Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
– Intézmények programjairól fogunk tárgyalni, módosításokról, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház intézményvezetői és igazgatói lesznek a vendégeink, és számolnak be a programjukról. Ezekről az intézményekről fogunk vitázni, ezekről fogunk beszélgetni és a programokról fogunk tárgyalni, ugyanis ezeknek az intézményeknek a programjait el kell fogadni már a következő évre, és gyakorlatilag ezek fogják a gerincét alkotni ennek a 27. ülésnek. Oktatási csomag is napirenden fog szerepelni, tehát iskolaprogram, igazgatók, iskolaszékek választásáról is beszélünk, illetve a kis létszámú osztályok is napirendi pontként fognak szerepelni – ismertette Fremond Árpád.
Az MNT elnöke ezt követően a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia közvitájáról beszélt. A közvita augusztus 7-én kezdődött és szeptember 7-éig tartott. Fremond Árpád hangsúlyozta, hogy a határidőig 16 észrevétel érkezett.
– Az Írás- és Nyelvhasználati Bizottságnak lesz a feladata az elkövetkezendő hetekben, hogy megtárgyalja ezeket az észrevételeket. Én szeretném megköszönni mindenkinek, aki részt vett a vitában, aki elmondta a véleményét akár élőszóban, akár nyilatkozat formájában, akár úgy, hogy írásban elküldte az észrevételeit. Nagyon fontos, hogy ez egy rövid időszakra készülő stratégia, csak azért, hogy 2029-ben már egy következő összetételű nemzeti tanács tudja mind a négy területre meghozni azokat a stratégiákat, amelyek majd 2030-tól 2035-ig vagy egy bizonyos időszakig meghatározzák a vajdasági magyar közösségnek az életét, illetve az irányvonalait, ami mentén elképzeljük a megmaradásunkat. A Bizottság ezeket az észrevételeket majd fel fogja dolgozni, az ő hatáskörükbe tartozik az, hogy mi kerül majd bele a végleges stratégia tervezetébe – mondta el.
Fremond Árpád kiemelte, hogy a tervek szerint október végén egy következő nemzeti tanácsi ülésen fogadnák el a stratégiát.
A diplomahonosítás kapcsán az MNT elnöke ismertette, hogy előző nap 34 pályázóval írták alá a támogatásról szóló szerződéseket. Közülük 29-en felsőoktatási intézményben szerzett diplomájukat, öten pedig középiskolai oklevelüket honosították.
– Ebben a mandátumban, 2022 és 2026 között 434 olyan személy volt, aki pályázott a diplomahonosításra. Ezzel a számmal csak azt szerettem volna jelezni és azt szeretném mutatni, hogy igenis vannak, akik itthon képzelik a jövőjüket. Ugyan nem tudjuk azt, hogy mindenki ezek közül, aki külföldön szerzett diplomát, haza fog-e térni, de biztató az, hogy mindenképp szeretnénk bebiztosítani azt a lehetőséget is. Ezek a számok azt mutatják, hogy gondolkodnak az emberek a visszatérésben, és ennek a visszatérésnek a lehetőségét a diplomahonosítás által is jelzik – mondta el.
Fremond Árpád bejelentette azt is, hogy szeptember 16-ától ismét megnyílt a diplomahonosítási pályázat, amely január 29-éig lesz elérhető.
Az Európa Kollégium pályázatának első köre szintén lezárult. Fremond Árpád ismertette, hogy 94 pályázó közül 89-en nyertek.
– Azt szeretném elmondani, hogy idén több elsős jelentkezett a pályázatra, mint tavaly, úgyhogy több sikeres nyertes pályázó van. A második kör, amelyben a másod-, harmad- és negyedéves hallgatók pályázhatnak, október elején kerül kiírásra. Arra buzdítanék minden fiatalt, hogy kövesse a Magyar Nemzeti Tanács honlapját, időben jelezni fogjuk, ki fogjuk írni ezt a pályázatot is. Jelentkezzenek, és töltsük meg élettel az Európa Kollégiumot, ahogyan azt tettük az elmúlt tíz esztendőben – emelte ki.
A sajtótájékoztatón szóba kerültek a nemzeti tanácsi választások is. Fremond Árpád arra a kérdésrünkre, hogy mikor tarthatják meg a választást, azt válaszolta, az MNT abban érdekelt, hogy arra a törvényes határidőn belül kerüljön sor.
– Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzeti tanácsi választásokat megtartsák még a törvényes határidőn belül. A törvényes határidő december 3-a lenne, mivel december 3-a hét közben esik, ezért november 29-e, vasárnap az az utolsó dátum, amikor meg lehet tartani a nemzeti tanácsi választásokat. Attól függetlenül, hogy a parlament feloszlott, a miniszter kiírhatja még az elkövetkezendő időszakban a nemzeti tanácsi választásokat, és én abban reménykedem és abban bízom, hogy ő ennek a lehetőségnek teret fog adni és ki fogja írni a választásokat. Mindannyiunk érdeke az szerintem, hogy meg legyenek tartva törvényes határidőn belül a választások – ismertette.
Fremond Árpád azt is közölte, hogy az MNT-nek általános és folyamatos kapcsolata van a kisebbségi minisztériummal, hivatalos információ azonban a választásokkal kapcsolatban nem érkezett hozzájuk.
A hivatalos nyelvhasználattal kapcsolatban a sajtótájékoztatón a közjegyzőknél, a bíróságokon és a kataszternél tapasztalt problémák is szóba kerültek. Fremond Árpád kiemelte, hogy kapcsolatban vannak az illetékesekkel, a kataszter ügyében pedig konkrét lépést is tettek.
– A kataszter esetében tudok konkrétumokról beszámolni. Feljelentettük a katasztert, mert bizonyos ingatlanokat nem akartak bejegyezni arra hivatkozva, hogy a szerződés magyar nyelvű. Erről írásban is kaptunk választ, amelyben azt közölték, hogy azért nem jegyzik be az ingatlanokat, mert magyar nyelvű a szerződés. Ez nem lehetséges. A kisebbségi jogvédő még a héten ellátogat a Magyar Nemzeti Tanácshoz, tárgyalni fogunk erről, és dolgozunk a megoldáson. A bírósági eljárások esetében általában a felektől függ, hogy használják-e a magyar nyelvet. Erre lehetőségük van, függetlenül attól, hogy ez mennyire körülményes. A közjegyzők esetében is jeleztük a problémát, nekik és a minisztériumnak egyaránt, és arra kértük őket, hogy amennyiben van rá lehetőség, változtassanak ezen. Vannak pozitív példák, ahol ezt már megoldották, de az biztos, hogy az elkövetkező időszakban is intenzíven kell foglalkozni ezzel a kérdéssel, és mi a háttérben folyamatosan dolgozunk rajta – hangsúlyozta.
A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy Fremond Árpád a Magyar Nemzeti Tanács elnökeként felszólalt a Vajdasági Magyar Szövetség zentai rendezvényén. Fremond Árpád azt mondta, ebben nem lát problémát, és úgy fogalmazott, hogy az MNT elnökeként kötelességének tartja támogatni az egyetlen magyar listát, valamint erre buzdítani a választópolgárokat.
Az újságírók politikai szerepvállalása is szóba került, miután felvetették, hogy a Magyar Összefogás listáján újságíró is szerepel, miközben az MNT-nek van újságírói etikai kódexe. Fremond Árpád erre azt mondta, hogy mindenki maga döntheti el, vállal-e szerepet és milyen szerepet vállal, az érintetteket pedig személyesen kell megkérdezni arról, miért döntöttek így. Az etikai kódex kapcsán hangsúlyozta, nem azt állítja, hogy annak előírásait nem kell betartani, ugyanakkor szerinte az, ha valaki névvel és arccal vállalja, hogy tenni szeretne a közösségért, önmagában nem feltétlenül jelenti annak súlyos megsértését
A Magyarországról érkező támogatások jövőjéről Fremond Árpád azt mondta, Budapestről mindenkivel felvették a kapcsolatot. Kiemelte, hogy nem érkezett hozzájuk olyan visszajelzés, amely arra utalna, hogy az elkövetkező időszakban ne lennének támogatások, ugyanakkor konkrét ügyekről még nem tárgyaltak.
Nyitókép: A diplomahonosítás kapcsán az MNT elnöke ismertette, hogy előző nap 34 pályázóval írták alá a támogatásról szóló szerződéseket (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
