Télen etetik, nyáron itatják a vadásztársaságok a vadakat, így van ez a pacséri Fácán Vadászegyesület esetében is. Habár a közelmúltban tették csupán közzé a nyári aktivitásukról szóló fotóikat, a tagság már a szárazság és az extrém meleg időszak beköszönte óta igyekszik ivóvízzel ellátni a falu határában élő vadállományt, két hete már két kút is segíti a munkájukat – tudtuk meg Márkus Krisztiántól, az 57 tagú szervezet elnökétől.
– Ahogyan maga Pacsér, úgy a települést övező szántóföldek is négy szektorra oszlanak. Ezt a beosztást követve gondoskodunk télen a vadak etetéséről, nyáron pedig az itatásukról. A munkát azzal kezdtük, hogy négy csoportot alakítottunk ki a tagságból, és mindegyikre rábíztuk egy-egy terület ellátását. Az állatok a megszokott helyszíneken – dűlőutak mentén, elhagyott szállásokon, farmokon – juthatnak folyadékhoz. A kihelyezést minden évben a Pacséri Önkéntes Tűzoltó-egyesülettel együttműködve végezzük, az ő teherkocsijukkal szállítjuk ki a vizet. Az említett járművel sokkal gyorsabban és hatékonyabban dolgozunk. Emellett az idén sikerült egy új kutat kifúrnunk az egyik helyszínen, egy korábbit pedig kitakarítottunk és újra beüzemeltünk. Az újat napelemes megoldással működtetjük, és megfigyelő kamerát szereltünk fel mellé, ami mozgás hatására kapcsol be. A munkaakciókban mintegy 35, az ifjú és az ifjabb korosztályhoz tartozó fő vett részt összesen – közölte Márkus Krisztián, aki szólt arról is, hogy az itatást szolgáló kutakat logisztikai és energiahatékonysági szempontból fúrják ki.
– Ebben a rohanó világban nagyon nem egyszerű megszervezni az itatásokat. Ezenkívül a tűzoltókocsi vagy az egyéb nagy jármű üzemanyag-fogyasztását is így igyekszünk elkerülni. Az immár másfél hónapja tartó extrém szárazság és a nappali magas hőmérséklet a körülményekhez képest a vártnál kevesebb kárt okozott a vadállományban. Július óta aktívan igyekszünk itatni a határban, persze 7800 hektárt képtelenség lefedni. Már több hete szinte egyik napról a másikra megadta magát a kukorica és a napraforgó, de amíg zöld volt a határ, addig az kedvezett a vadak folyadékpótlásának. Igaz, a vetésben kárt okoz ilyenkor az állat, de a szár folyadéktartalma elegendő számára. Mindannyian várjuk már a lehűlést és a csapadékosabb időszakot – nyilatkozta az elnök, és arról is szólt, hogy a pacséri határban őz-, nyúl- és fácánállomány él, az utóbbi időben pedig megjelent az aranysakál is. Emellett nemcsak Pacséron, hanem a térség többi részén is egyre komolyabb problémát okoz a vetési varjak túlszaporodása és az általuk okozott jelentős kár.
– Gyakorlatilag meg van kötve a kezünk, hiszen ez a madár védett, míg az egyébként ragadozó szürke varjú nem az, arra lehet lőni. Ez utóbb fajta a kis fácánt és a kis nyulat is elragadja, de a létszáma nem jelentős. Az egyesületünk tagságának 70%-a földművelésből él, és tisztában vagyunk a károk mértékével. Mivel a vetési varjú védett madár, a kilövését komoly bírságokkal büntetik – tette hozzá Márkus Krisztián, aki végül arról is szólt, hogy a tervek szerint a vadászok újabb vaditatókutat szeretnének kifúratni. Az itatók kialakítására, a napelem felállítására, a kút kifúrására és a régi kitisztítására a pacséri vadászok nem részesültek külső támogatásban, mindent önerőből oldottak meg.
Nyitókép: PFVE
