Szent István előtt tisztelegve és az új kenyérért hálát adva rendezett ünnepséget a művelődési ház udvarán a helyi közösség, a Monográfia Helytörténeti Egyesülettel és az Ady Endre Művelődési Központtal karöltve. A Hadik Gyula Szent István államalapító királyunkat ábrázoló szobra köré gyűlteket Papp László tanácselnök köszöntötte, a Himnusz eléneklése után Nagy Tibor történész, a Monográfia elnöke mondott összefoglalót.
– Géza, az utolsó pogány nagyfejedelmünk 997-ben eltávozott az élők sorából. Hivatalosan ő is felvette ugyan a kereszténységet, de az ősi isteneket meg nem tagadhatta. Viszont azzal is tisztában volt, hogy ha Európában akar a nemzetünk maradni, nem csak színlelősen kell felvennie a kereszténységet, ahogy ő tette. Ezért feleségével, Sarolt nagyfejedelem asszonnyal fiukat, Vajkot, később István nagyfejedelmet, majd királyunkat már ebben a hitben nevelték fel. Egészen korán megkeresztelték, keresztény tanítói is voltak, és felkészítették az uralkodásra. A nagyfejedelem halála váratlanul jött mégis, és az akkor 18-20 éves fiatalember – abban a korban már meglett ember – kellett hogy átvegye az országot, amely megosztott volt. Pont úgy, mint ma. Megosztottak voltak az emberek vallási szempontból. Hisz ott voltak azok, akik még az ősi isteneket tisztelték és bennük hittek. És ott voltak azok, akik a kereszténységben hittek. Megosztott volt társadalmilag is, hiszen a szabad magyar embereknek be kellett tagozódniuk egy új társadalmi struktúrába az európai feudális rendszerbe. István királyként tisztában volt azzal, hogy ha az egységet nem teremti meg, akkor az állam ugyanarra a sorsra van ítélve, mint Közép-Kelet-Európa más országai, amelyeket a külföldi nagyhatalmak, a Német-Római Birodalom befolyásol, megszáll. A módszerei nem békések, olykor véresek és nagyon határozottak voltak. De miután a harcok elcsitultak, létrejött egy, az erős európai országokkal egyenrangú állam, és akkor István kezet tudott nyújtani az ellentábornak. Szent István ezzel üzen a ma emberének is, miszerint ha egységesek vagyunk, akkor az ellenséget le tudjuk győzni. Azzal, hogy napjainkban nem az ország népéről, hanem az országhatárokon túlmutató nemzetben kell gondolkodnunk – mondta egyebek mellett Nagy Tibor. A folytatásban Csáti Szabó Lajos református lelkész és ft. Tóth József atya áldották meg az új kenyeret és mondtak imát. A rendezvény folytatásában a helyi közösség, a Monográfia Helytörténeti Egyesület és az Ady Endre Művelődési Központ képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A jelenlevőknek lehetőségük volt megtekinteni a 9+1 Nemzetközi Művésztelep Mesterműhelyében készült alkotásokból nyílt kiállítást. Az ünnepségen szaxofonszólóval és szavalattal közreműködtek az Id. Kovács Gyula Általános Iskola diákjai, Fazekas Áron és Banjac Aleksandra.
Nyitókép: Kazinczy Paszterkó Diana
