Különleges motoros kalandra vállalkozott Faragó Adrián, aki a 75. életévében járó tapasztalt társával, Misinszki Sándorral indult útnak, és 50 köbcentis Tomos motorkerékpárjaikkal egészen Olaszországig utaztak, majd sikeresen feljutottak az Alpok egyik legismertebb és leglátványosabb hegyi útjára, a legendás Stelvio-hágóra.
A régi Tomos motorok nagy kedvelői öt nap alatt 2471 kilométert tettek meg. A túra során átlagosan óránként 50–60 kilométeres sebességgel haladtak, Horvátországban egy ottani motoros is csatlakozott hozzájuk. A hosszú hegyi szakaszok miatt komoly fizikai és szellemi megterhelést jelentett. Az útjuk először a szlovéniai Koperbe vezetett, ahol meglátogatták a Tomos-múzeumot is, ahol szívélyes fogadtatásban részesültek. Az éjszakát egy helyi Tomos-rajongóklub tagjánál töltötték. A Baril Riders klubhelyiségében roston sülttel, hideg sörrel, alkalmi ajándékokkal kedveskedtek nekik. Másnap folytatták útjukat Olaszország felé. A motorosok útközben minden műszaki problémát a helyszínen meg tudtak oldani. Olaszországon keresztül haladva a helyiek mindenhol kedvesen fogadták őket, volt, akik felkínálták udvarukat, kertjüket, hogy ott töltsék sátrakban az éjszakát. A Stelvio-hágó lábánál is sátorban töltötték az éjszakát, a hőmérséklet fagypont közelébe süllyedt, ezért meleg ruhát kellett felvenniük. Másnap következett a túra legnagyobb kihívása: a feljutás a Stelvio-hágó csúcsára. A Lombardiát és Dél-Tirolt összekötő hegyi út Európa egyik legszebb és legizgalmasabb motoros útvonalának számít. Legmagasabb pontja 2757 méterrel van a tengerszint felett, így Európa második legmagasabban fekvő aszfaltozott közútja. A szerpentinekkel, meredek emelkedőkkel és gyakran változékony időjárással tarkított út komoly próbatételt jelentett. A csúcsra érve sokan tapssal fogadták, és akadtak olyanok is, akik azt mondták, igazi merészség volt ilyen régi, kis teljesítményű motorral nekivágni a hágónak. Hazafelé Ausztriát is érintették, Linz városáig motoroztak, majd ismét Szlovénián és Horvátországon keresztül tértek vissza Topolyára.
Faragó Adriántól már megszokhattuk, hogy mindig új utakat keres. Az előző években is a nem mindennapi terveiről és kitartásáról vált ismertté Vajdaság motoros közösségének meghatározó alakja. A Vajdasági Free Bikers Tomos Motorosegyesület vezetőjeként régóta szervezi a motoros életet. Számára a kétkerekű közlekedés jóval több egyszerű hobbinál: a kihívások keresése és saját határainak folyamatos feszegetése életformává vált. Történetei jól mutatják, hogy a legnagyobb utazások nem feltétlenül a legerősebb motorral vagy a legdrágább felszereléssel kezdődnek. Sokkal inkább egy döntéssel: elindulni, vállalni a nehézségeket és végigmenni az úton. A vállalkozó kedvű vajdasági fiatal szerint az ilyen utak legfontosabb üzenete az, hogy az ember sokkal többre képes, mint azt elsőre gondolná. Vallja, hogy az elszántság és a kitartás gyakran fontosabb, mint a kiváló fizikai adottságok, és szeretné példájával a fiatalokat is arra ösztönözni, hogy merjenek nagy célokat kitűzni maguk elé.
Faragó Adrián mindig emlékeztet arra is, hogy a Tomos márka különleges helyet foglal el az egykori Jugoszlávia motorkerékpár-kultúrájában. Generációk nőttek fel ezeken az egyszerű, megbízható segédmotorokon, amelyek egykor a mindennapi közlekedés meghatározó eszközei voltak. Szimbolikus jelentőségű az is, hogy egy ilyen géppel járta meg az utat, ami egyben azt bizonyítja, hogy megfelelő felkészüléssel és elszántsággal egy kis teljesítményű motor is képes rendkívüli kalandokra. Faragó Adriánt hazatérésekor családtagjai és a barátai fogadták, Története sokakat megihletett, többen is jelezték, hogy a jövőben szívesen indulnának hasonló kalandtúrára régi Tomos motorkerékpárjukkal.
Támogatókat is sikerült találni az úthoz. A topolyai Brindza Borászat, a szintén topolyai Kolos Kft., a verbászi Roler Kft., a kúlai Moto Shop MRG, az újvidéki Moto Tehna vállalat és a szabadkai Šimi Moto vállalkozás segítette a nem mindennapi utat.
Nyitókép: A koperi kikötőt érintve jutottak el a Stelvio-hágóig (Fotó: Faragó Adrián)
