A szüret közepén

Az idén a szőlő korábban ért be az extrém meleg miatt, néhány fajtát már leszüreteltek Bácskossuthfalván, a későbbiek esetében a termelők várhatóan tíz nap múlva kezdik a munkát. Fábrik Attila, a Rizling Szőlészek és Gyümölcsészek Egyesületének elnöke maga is borászkodik, a 25. Szüreti Napok forgatagában pedig elárulta, hogy ez az év több esővel járt, mint a tavalyi, de a július eleji vihar rányomta a bélyegét a termésre.

– A korábbi szőlőfajtákat körülbelül tíz nappal ezelőtt leszüreteltük. Én cserszegi fűszerest szedtem, és meg is lepődtem, amikor megmértem a cukorfokát: 24 és 21 között mozgott, az átlag 22 cukorfok, ami nagyon jó. Nálam a fehérújbor lassan elkészül, és fogyasztható. A zweigelt szőlő is a pincében pihen, lassan befejezi a forrást, ebből a fajtából rozét készítek, amelynek szüretkor 18 volt a cukorfoka. Maradtak még későbbi szőlőfajták a gyümölcsösökben, valamint a vörösborszőlők, amelyeket minél tovább hagynak a vesszőkön, hogy a cukorfokuk minél magasabb legyen. Bácskossuthfalván a betakarítás körülbelül két-három hét múlva zárul – közölte Fábrik Attila, aki elmondta, hogy ez az év is száraz volt, de azért valamennyivel több csapadék hullott, mint tavaly.

– Bár a föld nem volt annyira száraz, mint tavaly, az extrém meleg időszakokban így is éreztük a hatását. Összességében a termés sikeresebbnek bizonyult, mint a múlt évben. A Telecskai-dombok magaslatain egyértelműen kevesebb nedvesség jutott a gyümölcsfáknak és a szőlőtőkéknek. Ennek következtében a cserszegi fűszeres bogyói és fürtjei jóval kisebbek, mint a völgyben lévő zweigelt szőlőé, ahová több csapadék jutott. A lé mennyisége is az utóbbi fajtánál nagyobb. Egyedül a júliusi, erős széllel és jéggel járó vihar csökkentette jelentősen a Pacsér és a Bácskossuthfalva határában elterülő gyümölcsösök és szőlősök termését, valamint a környező szántóföldek hozamát. Amikor utána kiértem a gyümölcsösbe, jégtakaró borította a földet, a lehullott fürtök és bogyók mellett a levelek is károsodtak. Másnap gyorsan reagáltunk a növények elszenvedett stresszére, aminosavakkal permeteztük a tőkéket, amelyek jól reagáltak rá – mondta az egyesület elnöke, aki arról is szólt, hogy eddig nem építette ki a gyümölcsös öntözőrendszerét, de a jövőben figyel a pályázatokra, és szeretne ilyesmibe belevágni. Szavai szerint olyan időszakot élünk, hogy a csapadék hiánya nélkül a gyümölcstermelés, a szőlészet teljesen bizonytalanná vált. Hatalmas különbségek mutatkoznak a hozamokban és a termés minőségében ott, ahol locsolnak, és ott, ahol nem.

– A napokban fejeztük be a szilva szüretjét, és a szerencsésebbek közé tartozunk, mert a tavaszi fagyhullám nem rontotta teljesen el a virágzást. Eleinte úgy tűnt, hogy a termés 70%-os, de szüretkor kiderült, hogy a fákról 80–90%-os hozamot takaríthatunk be, ami elégedettséggel tölt el. A 4,5 holdnyi területről több mint 25 tonna szilvát szedtünk össze. Tudomásom szerint a környékbeli szilvásoknál a fagy szinte teljesen elpusztította a virágzást. A meggyfák esetében viszont komoly kárt okozott a fagy, a tavaszi hideg körülbelül 10–20%-os hozamot hagyott meg. A tőlünk egy kilométerre található meggyesben kiemelkedő termést takarítottunk be. Hasonló volt a helyzet a körtésekben is. Az egyik parcellám a völgyben helyezkedik el, a másik a faluban, házaktól védett magaslaton. A völgyben a fagy csupán 10%-os hozamot hagyott meg, a magaslaton viszont nagyon elégedett vagyok a betakarított mennyiséggel. A kajszi szinte teljesen elfagyott, és a birsalma is gyengén teremhet az idén – nyilatkozta Fábrik Attila.