A küzdelmek színtere a Csáki Lajos iskola sportcsarnoka volt (fotó: Herceg Elizabetta)
Magyarországról, Erdélyből és Felvidékről is érkeztek versenyzők a Balassi Kupára, melyet szablyavívás kategóriában hirdettek meg a költő és katona emlékére, mivel Balassi Bálint is kiválóan értett a szablyához, s melyet ebben az évben a négy éve alakult bácskossuthfalvi Fehérlófia baranta csoport szervezett. Vajdaságban viszonylag kevesen, mintegy ötvenen foglalkoznak ezzel az ősi magyar harcművészettel, a bácskossuthfalvin kívül Adán alakult csoport, illetve alakulóban van Óbecsén. A topolyai Csáki Lajos iskola sportcsarnokában szombaton száznál többen küzdöttek a fából készült, imitációs anyaggal bevont harci eszközzel a kupáért, amely végül Budapestre került, Singh-Bahadur Ruben kezébe. A díjazottak között volt a legfiatalabbak kategóriájában ifj. Sziráki Miklós és Illés Tamás Adáról, valamint Borbély Viktória és Móricz Kincső Boróka Bácskossuthfalváról.
– A baranta önálló magyar harcművészeti irányzat, rengeteg eszközzel foglalkozik: szablya, kard, fokos, íj, puszta kéz, mindaz, amit a magyar népi kultúrában fel lehetett lelni. Most ott tartunk például, hogy botforgatásból hét tájegység botvívó rendszerét használjuk, vagy, hogy ostorból 260-nál több technikát sikerült összegyűjteni, és ezeket egy mozgássá gyúrtuk össze. Jelen pillanatban hat országban vannak barantások, Topolyán négy ország barantásai küzdenek meg egymással egy fegyvernemben, a szablyában – tudtuk meg Vukity Ferenctől, a magyarországi Baranta Szövetség vezetőjétől, a Balassi Kupa főbírájától, aki azt is elmondta, nemcsak a magyar harci készletet kell elsajátítani, hanem egy önálló pedagógiai és filozófiai irányzat jellemző a barantásokra, melyet jelen korban Andrásfalvy Bertalan, a mögöttünk lévő időszakban pedig Karácsony Sándor neve fémjelez.
– A baranta társaslélektani forma, nemcsak vívni és harcolni kell megtanulni, hanem a magyar táncot, éneket, zenét is ismerni kell, ugyanígy a gazdálkodás alapismereteiben is jártasnak kell lenniük, a lányoknak tudniuk kell kenyeret sütni, a fiúknak pedig a disznóölést menetét kell ismerniük. Emellett például február végén gyümölcsészeti kaláka is lesz, metszést, szemzést tanulnak a fiatalok. Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges magyarságtudatot fenn tudjuk tartani, azt látjuk, hogy külföldön is egyre népszerűbb a baranta. A magyar kultúrában vannak olyan tartalmak, amelyek hatásosak lehetnek, mint ahogyan a magyar gyerekek a japán vagy a kínai kultúrkör eredményeit próbálják megtanulni –nyilatkozta a találkozó főbírája.
