2024. február 29., csütörtök

Neveljük tudatos olvasókká gyermekeinket!

Topolya Község Múzeumában a nyári vakáció után újraindult a Ringató program, amihez tematikusan is kapcsolódik Csernik Attila közelmúltban megnyílt retrospektív kiállítása, amelynek keretében a kicsinyek számára szervezett foglalkozásoknak is helyet adó teremben láthatók a neves topolyai képzőművész népszerű gyermekirodalmi illusztrációi. A magyarországi Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumnak (IGYIC) az intézmény falai között megrendezésre kerülő Vadlazac2 című programsorozata második állomását szervezték meg a napokban, amikor is az olvasóvá nevelést és a tudatos digitális szülővé válás alapjait vették górcső alá.
Vastag Gazsó Hargita múzeumpedagógus, főmuzeológus köszöntötte a megjelent érdeklődőket, gyakorló pedagógusokat, akik szülőként is értékelték az elhangzottakat.
– A hatrészes program abban nyújthat támpontot, hogy hogyan neveljük tudatos olvasókká, történetmondókká gyermekeinket, diákjainkat, hogy mire figyeljenek oda a szülők, az oktatók és a környezet, amikor digitális felhasználóvá válnak a gyermekeink egy egyszerű internethasználat alkalmával vagy játék kézbe vételével. Előadóink kapaszkodókat adtak a klasszikus és a kortárs gyermekirodalmi művek befogadásához, valamint a pedagógiai hozzáállás és a gyakorlati tudásátadás megújításához. Sorba vettük a legkisebb generációtól kezdve az érintés és mozgás általi olvasóvá nevelést. Egy korábbi alkalommal ebben Gróh Ilona, a Ringató megalapítója is módszertani segítséget nyújtott Topolyán, illetve Bereczkiné dr. Záluszki Anna az esztétikai érzelmek gyermekkönyvek általi fejlesztéséről beszélt a kora gyermekkori időszakban. Legutóbb pedig a digitális korszak buktatóiról, előnyeiről, illetve a kihívásaira megoldást jelentő viselkedési mintákról, valamint a tudatos olvasóvá nevelésről hallhattunk. Dr. Gombos Péter író, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Kaposvári Campus előadója, a Magyar Olvasótársaság elnöke szólt a gyermekek és a fiatalok olvasási szokásairól, majd Fülöp Hajnalka digitáliskommunikáció-szakértő, andragógus, a Tudatos Digitális Szülő program alapítója szólt hallgatóságához – mondta el Vastag Gazsó Hargita arról a programról, amelynek keretében szülőként és szakértőként is hasznos és tartalmas információkhoz juthattak a hallgatók. Egyebek mellett arról, hogy az ifjúság elsősorban kortárs irodalmat olvas. A magyarországi kutatási eredmények arról szólnak, hogy a legifjabbak körében a közelmúltban íródott és illusztrált kiadványok a legnépszerűbbek, az ifjúság pedig igenis követi a kortárs szerzők világviszonylatban is népszerű újdonságait, még ha azt nem is vallja be. A klasszikusnak számító, a múltban közkedvelt szerzőket viszont kevésbé olvassa, annak ellenére, hogy arról másként vall a kutatóknak. A tudatos digitális szülő ismérve Fülöp Hajnalka szerint valahol a szigorú korlátozó és a mindent megengedő között van, aki a háttérben követi gyermeke internetes érdeklődését és számítógépes játékait. A rendezvényen elhangzott, hogy a társadalom ma még nincs igazán tudatában annak, hogy mennyire függővé váltak sokan az internettől, a közösségi médiumok kínálta tartalmaktól. Ezt a folyamatot tudatosabban kellene kezelniük a szakembereknek, valamint a laikusoknak is annak érdekében, hogy ne csapjon át a betegségre jellemző tünetegyüttessé.
A topolyai múzeumban a jövő héten folytatódik a programsorozat, amikor is szó lesz még élménypedagógiai, összművészeti módszerekről, a játékról és az olvasóvá nevelésről Miklya Luzsányi Mónika közreműködésével. Október 20-án Paár Julcsi zenész a zene és a ritmus fontosságát járja körül hangszerbemutatóval egybekötve. Október 27-én a mese kerül előtérbe, Bajzáth Mária a történetmondás lehetőségeiről szól az óvodás és kisiskolás korosztály tükrében, Csörgei Andrea pedig a papírszínház, azaz a kép, a szó és a játék hármas egységében rejlő lehetőségeket mutatja be. Az utolsó találkozó alkalmával, november 10-én a szövegértés interaktív formáiról, a szociális kompetencia fejlesztéséről beszél majd Bányai Sándor, a dramatikus elemekkel való szövegfeldolgozásról pedig a Magyar Drámapedagógiai Társaság képviselője, Körömi Gábor tart elméleti és gyakorlati foglalkozást.