November 12-e különös napnak jegyezhető fel Bácskossuthfalván ebben az évben. Ezen a pénteki napon a Dózsa György utca egyik házának udvarán – az idén már másodszor – kinyílott az ibolya. Össze is szaladtak a mind jobban fogyatkozó szomszédok, megcsodálták a szív alakú levelek alól kicsit szégyenlősen előbújó lila szirmokat, és egy kis csokorravalót szedett a ház gazdája, melyből mindenki kapott pár szálat. A szokatlan jelenséget, a természet késő őszi ajándékát, egy nyolcvanon túli idős asszony, összecsapva csodálkozásában két tenyerét, így kommentálta:
– Felfordult a világ. Szépek ugyan ezek az enyhén illatozó virágszálak, csak nehogy majd a nyáron legyen hó, ősszel pedig tavasz. Engem már nem sok meglepetés érhet az életben, de féltem ezektől a rendkívüli eseményektől a három unokámat.
Egyelőre titkok, hogy mivel lep meg még bennünket ez a fejtetőre állt világ. Ha csak ibolyát, virágokat, napsütést hozna, akkor nem lenne okunk aggodalomra, de félő, hogy a jövőben több lesz a gond, mint a rendkívüli ibolyavirágzás.
