2026. július 11., szombat

„Megszakított teljesség”

Tóth Ferenc-emlékest Topolyán

dr. Harkai Vass Éva és dr. Jung Károly az emlékesten (Fotó: Gazsó Hargita)

A Topolyai Múzeumban az elmúlt hétvégén a 30 éve elhunyt Tóth Ferenc néprajzi és irodalmi munkásságát a méltatták. Az est vendégei (a költő, néprajzkutató és tanár „megszólítói”) az újvidéki Magyar Tanszék professzorai, dr. Jung Károly és dr. Harkai Vass Éva voltak. Az emlékezés gyanússágát többször is kiemelő Jung Károly Tóth Ferencnek (az első vajdasági hivatásos néprajzkutatónak, a Hungarológiai Intézet kutatójának) a tevékenységeiről elsődlegesen a biztonságos könyvekben meglapuló, írott tényekre támaszkodva beszélt (önmagát is könyvek sokaságával véve körül), ezt azonban enyhén átitatta a személyes ismeretség nosztalgiája is. Az érdekes, néhol humoros előadás a nagy számú érdeklődőnek a Junggal egy szobában dolgozó, a jugoszláviai magyar folklórt kutató „Tóth Ferit” egyszerre mint tudománynépszerűsítőt, szervezőt, gyűjtőt, ugyanakkor mint tanácskozásokon való résztvevőt mutatta be, akinek mentorai a budapesti Folklór Tanszék tanárai (például Ortutay Gyula, Voight Vilmos, Dömötör Tekla) voltak.

Harkai Vass Éva a topolyai születésű híres írók portréját finom érzékenységgel megfestő kötetének, a 2009-ben megjelent Sárszegtől délre című „lila”-könyvének Tóth Ferenc-tanulmányai alapján foglalta össze a költő írói munkásságát. A Nyugat esztétizmusának hagyományát követő, az erotizált táj-látványt középpontba helyező első két verseskötet a Symposion-nemzedék (például Tolnai Ottó, Domonkos István) által kialakított neoavantgardista, formabontó és újító paradigmával mint „árral való szembenúszást” (Bori Imre) képvisel, és ehhez kapcsolódóan egyfajta kánonon kívüliséget (perifériára szorultságot és társtalanná válást). Költői teljessége halála évében (1980-ban) megjelent, a folklorizmus jegyében írott, erőteljesen balladisztikus, népi hangon megszólaló Csontomiglan-csontodiglan című verseskötetében bontakozott ki, mely éppen azt az irányt jelölte ki, melyet követve a már említett irodalmi „kánonkívüliség” is rehabilitálódhatott volna. Ezt azonban megakadályozta Tóth Ferenc pályájának hirtelen történő, tragikus derékbe törése.

Magyar ember Magyar Szót érdemel