A temerini magyarok otthona

A cikkhez képgaléria tartozik.

Befektetésként tekint a magyar állam az olyan projektek megvalósulására, mint amilyen a Temerini Magyar Iparosok és Vállalkozók Egyesülete székházának felújítása – mondta Nagy János, a magyar Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár azon a látogatáson, amelyen meggyőződhetett arról, hogy javában zajlanak a felújítási munkálatok az egyesület székházán. A látogatásokon kiemelte: 

– A magyar állam nem csak alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, és nem adományként tekint a vajdasági magyarok támogatására, hanem befektetésként. Befektetésként a magyar jövőbe, hogy 10, 20 és 50 év múlva is legyen magyar Szerbiában. Ezeknek a kis közösségeknek kulcsfontosságú, hogy legyen olyan hely, ahol össze tudnak jönni és közös élményeket gyűjthetnek – hangsúlyozta a magyar államtitkár. 

Hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy a helyben maradást szolgálják a beruházásokkal. Ennek kiemelkedő példáiként említette a magyar állam által támogatott házvásárlási programot, és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egykori elnöke, Pásztor István által kezdeményezett gazdaságfejlesztési programot is. Ezek fő célja, hogy munkahelyek jöjjenek létre a Vajdaságban, és az itteni magyar fiataloknak ne kelljen elköltözniük – hangsúlyozta Nagy János a temerini látogatáson, amelyen Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke fogadta. A projekt megvalósulását Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Bájity Borisz, a VMSZ alelnöke és köztársasági parlamenti képviselője, valamint Csallóközi Eszter, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja is megtekintették. 

A látogatásokon emékeztettek arra, hogy a temerini projekt megvalósulása is az április 10-ei találkozón kezdődött, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel egyeztetett Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke. A találkozót követően már május derekán beérkezett a Magyar Nemzeti Tanács számlájára az a 95 ezer euró, amelyből a múlt héten elkezdték felújítani a temerini iparosok székházát. 90 nap sem múlt el tehát az ígérettől a megvalósulásig – hangzott el a sajtótájékoztatókon. 

ÖSSZMAGYAR KINCS ŐRZŐI

Temerinben egy hete kezdődött meg a Temerini Magyar Iparosok és Vállalkozók Egyesülete székházának felújítása. Korábban már hírt adtunk arról, hogy az 1888 óta megszakítás nélkül működő civil csoportosulás felújítaná a tulajdonában levő épületet, és közösségi térré alakítaná a város központjában levő, majd 900 négyzetméteres telken fekvő épületegyüttest. A helyszínre érkezők meggyőződhettek arról, hogy a kivitelező mára már nem csak eltávolította a régi tetőszerkezetet, de az újat is felhelyezte az épületre. Tanúsítható, hogy a helyi magyarság megérdemelte ezt a támogatást – erősítette meg a beszédében Pásztor Bálint. Kiemelte: a magyar miniszterelnöknek azóta arról is beszámolt, hogy Temerinben milyen értékeket őriznek meg a befektetéssel.

– Az egyik az, hogy 1888-ban alakult a temerini iparosok egyesülete, a történelmi Magyarországon másodikként Temerinben. Ezt az azóta is őrzött zászló is tanúsítja, amely olyan ereklye, aminek a jelentősége túlmutat nemcsak Temerin, hanem Vajdaság határain is: összmagyar kincs. A másik dolog, ami megfogott ebben a történetben az, hogy bár körülbástyázták a székházat épülő lakásokkal, és az iparosok dönthettek volna egy jelentősen jövedelmező eladás mellett, mégsem tették. Inkább úgy jártak el, ahogy mi, vajdasági magyarok szoktunk: a közérdeket, a nemzetnek és a nemzetrésznek az érdekeit tartották elsődlegesnek – emelte ki a VMSZ elnöke. Hozzátette: ezzel a döntéssel otthont biztosítottak a temerini magyaroknak. 

A KÖZÖSSÉGI TÉR MEGTARTÓ ERŐ

A felújításnak köszönhetően ugyanis minden olyan helyi magyar civil szervezet is helyet kapna, amelynek nincs tulajdonában saját épület: a jövőben temerini civil központként is lehet majd tekinteni erre az épületre – mutatott rá a célkitűzésre Pásztor Róbert, a temerini képviselő-testület elnöke. Kiemelte: a helyi magyar érdekképviseletnek köszönhetően az önkormányzat is rendszeresen támogatja a temerini magyar művelődési és civil egyesületeket.

– Az ipartestület működését idén 200 ezer dinárral támogatta a helyi önkormányzat, tavaly viszont 300 ezer dinárt különítettünk el a helyi büdzséből a számukra. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a lehető legmagasabb összegekkel támogassuk a temerini magyar civil szervezetek működését és rendezvényeit is, legyen szó a közelgő Illés-napi rendezvénysorozatról, a borversenyről, a tökfesztiválról, a Tini Fesztiválról, vagy a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójáról is, de minden helyi és regionális programot is, amelyet a helyi magyar szervezetek valósítanak meg – hangsúlyozta a VMSZ helyi szervezetének elnöke. Az ipartestület székházán zajló felújítások kapcsán hozzátette: amennyiben a csaknem 100 éves épület felújítása során további eszközökre is szükség lesz, akkor azokat akár tartományi vagy köztársasági forrásokból is igyekeznek biztosítani. 

A tetőszerkezet és a homlokzat teljes felújítása mellett ugyanis a magyar kormány támogatásából a belső tér egy részét is újítják. A tervek szerint a felújítást szeptember végéig befejezik – válaszolta újságírói kérdésre Miavecz Béla, aki az egyesület elnökségi tagjaként a projekt kezdeményezője és vezetője is. 

– Temerinnek élesztő ereje van. Igaz, hogy szórványban vagyunk, de mi nem érezzük magunkat szórványnak. Elegen vagyunk ahhoz, hogy ezt az épületet fenntartsuk a kultúránkkal együtt. Amikor ugyanis az ipar és a vállalkozások ötvöződnek a kultúrával, az valódi megtartó erőt nyújt – összegezte a magyar állam támogatásával megvalósuló felújítás célját a temerini projektvezető.