2024. július 13., szombat

Pótolhatatlan kár

A képviselő-testület felszámolta a Temerini Rádiót

Két közintézmény felszámolásáról döntött tegnapi ülésén a temerini községi képviselő-testület. A legtöbb vitát, gyakran az indulatokba torkolló felszólalásokat a Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ (valójában a Temerini Rádió) felszámolását kezdeményező határozat elfogadása váltotta ki. Bár a törvény erejével kikényszerített döntés ellen már nem sok értelme volt a vitának, annál inkább az igyekezetnek, amelyben a hozzászólók megpróbáltak rávilágítani arra, milyen körülmények játszottak közre az 1971. évi alapítású rádió sorsának megpecsételésében.

A Temerini Rádió épülete és antennarendszere (Góbor Béla felvétele)

A Temerini Rádió épülete és antennarendszere (Góbor Béla felvétele)

A felszámolás kezdeményezéséről szóló határozatot Dejan Bradaš, a községi tanács művelődési reszortfelelőse terjesztette be. Szavai szerint a döntés meghozása azon a törvényen alapszik, amelynek értelmében azoknak a közszolgálati médiumoknak, amelyeket 2015 júliusáig nem terjesztettek magánosításra, az idei év december elsejével megszűnik működésük engedélyezése, mivel többé nem finanszírozhatók az önkormányzatok költségvetéséből. Ez történt a Temerini Rádió esetében is. Javasolta, hogy a Művelődési és Tájékoztatási Központ felszámolási igazgatójává Dragić Tomićot nevezzék ki. Akiknek bármiféle keresetük van az intézmény felé, 90 nap alatt kötelesek azt benyújtani, ugyanígy az adósoknak is az adott határidőn belül rendezniük kell tartozásukat.

Ezt követően gyakran indulatokba torkolló vita alakult ki. Robert Karan felrótta, hogy az óta, hogy 2014. augusztusban törvénybe iktatták azt, hogy az állami, tartományi, vagy önkormányzati alapítású rádióállomásokat privatizálni kell, mert ellenkező esetben az intézménytől megvonják a frekvenciahasználat jogát és törlik a médiumok listájáról, rajta kívül – amikor is a képviselő-testület elnöke volt – mások semmit sem tettek a rádió megmentéséért. Akkor hosszabbították meg a működési engedélyt, amit most megvontak. Szerinte tény az, hogy a mostani helyzetet az váltotta ki, hogy nem nyújtották be a magánosítási kérelmet. Ha ezt megtették volna, ma is szólna a rádió. A jelenlegi hatalom azonban semmit sem tett a magyar és szerb nyelven műsort sugárzó rádió megmentéséért.

Csorba Béla a témához történő felszólalásában felrótta Robert Karannak, hogy könnyeket hullat a rádióért, holott éppen ő a fő felelős. Viszont meg kell állapítani, mondta a felszólaló, hogy a rádió ügyének vannak objektív okai. A téma senkinek sem kellemes, mivel egy 45 éven át működő intézményt kell megszüntetni. A helyzet különösen alkalmas arra, hogy felelősöket keressünk, és hogy politikai ütközeteket folytassunk, de a tényleges helyzet az, hogy valamennyien – ellenzéki és hatalmi oldalon – olyan helyzetbe kerültünk, amelyben nem lehetett jó döntést hozni. A Temerini Rádió 10 évvel ezelőtt volt a mostanihoz hasonló helyzetben, akkor a Művelődési és Tájékoztatási Központ megalakításával lehetett elkerülni a privatizálást. De az, ami akkor az intézmény mentségére szolgált, az később a helyzet kiváltó okává vált. Azzal ugyanis, hogy a rádió műsorát kulturális intézmény sugározta, olyan helyzet teremtődött, hogy semmilyen privatizációs eljárást nem lehetett kezdeményezni. Nem tudta a helyzetet megoldani az sem, hogy a Temerini Művelődési Központ, mint új intézmény és a Művelődési és Tájékoztatási Központ szét lett választva.

Ezt követte Karan és Csorba képviselők heves szócsatája, aminek során az elnök figyelmeztette Karant. Szavazáskor a 33 képviselő közül 25 a felszámolást kezdeményező határozatra adta voksát, ketten ellenezték, néhányan nem szavaztak. Pásztor Róbert, a képviselő-testület elnöke kijelentette, hogy neki, mint a testület elnökének, van a legnehezebb feladata, hogy aláírja a testület döntését.

Szó volt még az Építésügyi és Településrendezési Szakigazgatóság Közvállalat felszámolásának a kezdeményezéséről is, mivel az önkormányzat tovább nem finanszírozhatja. A szakigazgatóság munkáját és a foglalkoztatottakat a községi közigazgatási hivatal és a Kommunális Közvállalat veszik át. Erről külön határoztak a képviselők.