A téli időszakban kevesebben látogatják a Palicsi Állatkertet, mint egy verőfényes nyári napon. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatkert dolgozóinak ne lenne munkájuk. Az állatkertnek számos trópusi lakója van, amelyek különleges bánásmódot igényelnek az év ezen időszakában. Az állatok téli igényeiről Jánosi Tiborral, az intézmény állatorvosával beszélgettünk.
Jánosi Tibor, az állatkert állatorvosa (Fotó: Gergely Árpád)
Az állatorvos elmondta, ahogy a természetben, úgy az állatkertben is minden évszaknak megvan a maga sajátossága. Az állatkert dolgozói ennek megfelelően végzik munkájukat. A téli időszak egyik legnagyobb változása az állatok etetésénél tapasztalható.
A tigris élvezi az etetésmentes napok hiányát (Fotó: Gergely Árpád)
– Igaz, az idén eddig nem volt nagy telünk, ennek ellenére mi itt az állatkertben mindent a téli protokoll szerint végzünk. Akik tartanak háziállatot, haszonállatot azok nyilván tudják, hogy erre az időszakra kell felhalmozni a takarmányt, hogy biztosítani tudjuk a tartalék energiát az állatok számára.
Télen a szerválok is mindennap kapnak ennivalót (Fotó: Gergely Árpád)
– A vadon élő állatok ezt megteszik saját maguk, de az állatkertben nekünk kell biztosítanunk. A kérődző állatok szénából korlátlan mennyiséget kapnak. Szemes kukoricát adunk hozzá, ami nagyon jó kalóriapótló. Húsevőinket, mint például a macskaféléket, a nyári időszakban heti két alkalommal nem etetjük. A természetben sem ejtenek el mindennap friss prédát. A téli időszakban azonban ezeket az etetésmentes napokat megszüntetjük, azért hogy az elveszett kalóriát pótolni tudják. A legérzékenyebbek a hidegre a majomfélék. Ezért sajnos sokszor előfordul, hogy hidegebb napokon nem tudjuk őket kiengedni a külső kifutóra. Amire a gondozóknak ilyenkor nagyon oda kell figyelniük, azok a kinti itatók. Aki kutyát vagy macskát tart, az tudja, hogy kedvencének vizesedényeit többször meg kell néznie egy nap, és ha befagyott, a jeget fel kell verni, kiüríteni, és langyos vízzel újból megtölteni. Itt az állatkertben is ugyanez a helyzet – magyarázta Jánosi Tibor.
Az állatorvos a fentiekhez hozzátette, hogy a kevés napfény, és ennek következtében fellépő D-vitamin-hiányra is ügyelniük kell. Ezért az állatoknak vitaminpótló készítményeket biztosítanak, amit por vagy tabletta formájában adnak az állatoknak. A szakember elmondta, hogy különböző trükköket alkalmaznak, hogy a vitaminokat, vagy az esetleg szükséges gyógyszereket beadják az állatoknak.
A medve mézbe keverve kap vitaminokat (Fotó: Gergely Árpád)
– Ha csak lehet, elkerüljük, hogy befogjuk az állatot és úgy adjuk be a gyógyszert vagy altatópuskával lőjük beléje. Helyette ételen keresztül juttatjuk be az állat szervezetébe. Vízbe nem lehet belekeverni a gyógyszereket, mert megérzik az állatok, hogy van benne valami, és nem isznak belőle, de húsba, takarmányba vagy valamilyen csemegébe belekeverve megeszik. Például a medve esetében belekeverjük a lekvárba, aztán rákenjük a kenyérre. A medve úgy megeszi, hogy észre se veszi. A majmoknál banánba rejtve adjuk be a gyógyszereket. Azonban van egy idős csimpánzunk, amelyik nagyon ravasz. Őt már nem lehet ily módon becsapni. De rájöttünk, hogy szereti a gyümölcsjoghurtot. Így neki a gyümölcsjoghurtba keverjük bele a gyógyszert – mesélte Jánosi Tibor.
A majomfélék legérzékenyebbek a hidegre (Fotó: Gergely Árpád)
Az elmúlt év tavaszán és nyarán számos állat jött a világra az állatkertben, mint például dámvadak, jávorantilopok, emuk vagy éppen tarajos sül, amelyeknek ez az első telük. Arra voltunk kíváncsiak vajon ők hogyan viselik a hidegebb időt.
A jávorantilopok több takarmányt kapnak télen (Fotó: Gergely Árpád)
– Azokkal az állatokkal, amelyek az elmúlt év tavaszán születtek, nincs gondunk. Főleg, így hogy enyhe telünk volt. De a téli időszak alatt is születtek állatok. Nemrégiben egy kis láma jött a világra, a jávorantilop körülbelül két hete született, a dámvadaknál pedig most fognak majd megindulni az ellések. Rájuk különösen oda kell figyelni. Előfordult már, hogy nagyon hideg telek idején elvesztettük az újszülöttet. Éjjel vagy kora hajnalban született az állat, amit az éjjeliőr nem vett észre. Mire a gondozók eljutottak hozzá, szegény kis állat már kihűlt, mert nem a szalmás területen jött a világra. Ezek vadállatok. Ezeket nem tudjuk becsukni addig míg megellik, mint a haszonállatokat. Egyetlen megoldás, hogy a gondozók gyakrabban járnak azokhoz az állatokhoz, amelyekről tudják, hogy hamarosan elleni fognak. A jelenlegi hőmérsékletek nem jelentenek problémát. A kicsik könnyen megszokják – mondta a szakorvos.
Bár naptár szerint még egy kevés hátra van a télből, az idő már kellemesen tavaszias, így lassan a tavaszi munkálatok is megkezdődnek az állatkertben.
Kenguruk délutáni sziesztája (Fotó: Gergely Árpád)
– Tavasszal átnézzük a külső kifutókat, valamint nagytakarítást végzünk el rajtuk. A parkosítás nem tartozik az állatorvos hatáskörébe, de elmondhatom, hogy ilyenkor elkezdődik a park szépítése, virágok ültetése. A Palicsi Állatkert ugyanis nemcsak az állatairól híres, hanem arról is, hogy sok állatkerttel ellentétben gyönyörű arborétum jellegű parkkal is rendelkezik. Emellett a kérődző állatoknál évente kétszer, tavasszal, majd ősszel, köröm- és pataápolást végzünk el. A lovak esetében hivatásos kovácsot hívunk erre a feladatra. Nem kimondottan tavaszi munka, de amióta én vagyok az állatorvos, ilyenkor adjuk be az évi megelőző védőoltásokat is – ismertette az elkövetkező feladatokat Jánosi Tibor.
