A Szerb Nemzeti Bank nem csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 5,75 százalék, mert óvatos marad a hazai és nemzetközi bizonytalanságok miatt. A gyenge mezőgazdasági termés és a magas élelmiszerárak várhatóan tovább növelik az inflációs nyomást az őszi hónapokban, különösen, mivel az élelmiszer több mint 30 százalékát teszi ki a fogyasztói kosárnak. Emellett a globális energiapiaci bizonytalanságok és geopolitikai feszültségek, például a Közel-Keleten, szintén hatással vannak az inflációra, nyilatkozta a Szerbiai RTV internetes felületén Nikola Stakić egyetemi professzor.
Elmondta, bár egyes elemzések szerint az euribor tovább csökkenhet 2025 végéig, ez nem jelent visszatérést a korábbi, rendkívül alacsony vagy negatív kamatok korszakához. Az Európai Központi Bank döntései fontosak, de a Szerb Nemzeti Bank önállóan, a hazai árstabilitási célokat figyelembe véve hoz döntést. Donald Trump augusztustól 35 százalékos vámot vezet be több ország, köztük Szerbia termékeire, de mivel az USA részesedése a szerb külkereskedelemből kevesebb mint 1,5 százalék, ennek rövid távon nem lesz jelentős hatása.
A szakember rámutatott, a vámháborúk inkább politikai nyomásgyakorlásra szolgálnak, semmint közvetlen gazdasági eszközök. A devizatartalékok jelenleg stabilak (27,4 milliárd euró), ami lehetővé teszi a központi bank számára, hogy beavatkozzon, ha a dinárra nyomás nehezedne. Azok, akik most szeretnének hitelt felvenni, főként változó kamatozású kölcsön esetén, legyenek óvatosak, mert a kamatkörnyezet változása továbbra is bizonytalan.
Nyitókép: Pixabay
