Csantavér helyi közösség területén az 1960-as évek óta van ivóvízhálózat. A település fölé tornyosuló víztorony már több mint 50 éves. Akkoriban ez számított a legjobb műszaki megoldásnak, és a víztorony a mai napig biztosítja a falu lakosainak a megfelelő víznyomást. Az elmúlt időszakban az ott dolgozó munkások jelezték az önkormányzatnak, hogy a víztorony felújításra szorul. Most egy beruházás keretében megjavítják az objektum bizonyos részeit, hogy a vízellátás zavartalanul működhessen.
A víztorony renoválásával kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott Góli Csilla Szabadka alpolgármestere és Sugár György, a Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója. Mint azt utóbbi részletezte, egy település vízhálózatát két módon tudják fenntartani. Magasnyomású szivattyúkkal, mint például Szabadkán, ahol az 1-es és a 2-es számú szivattyúk tartják a nyomást a hálózatban. A csantavéri víztorony pedig tipikus példája annak, hogy vannak olyan települések, ahol ezt víztornyokkal oldják meg.
– A víztorony tartályként működik, de a vízmennyiséget is szabályozza, hiszen a napszaknak megfelelően a vízfogyasztás is változik. A csantavéri víztorony 47 méter magas, tehát 40 méter kell ahhoz, hogy 4 bar nyomást tudjunk tartani a rendszerben, tehát nincs szükség szivattyúra. A víztornyon van egy védő búra, alatta helyezkedik el a 250 köbméteres tartály – ismertette a víztorony működését Sugár György. A javítási munkálatokkal kapcsolatban az igazgató elmondta, a több mint 50 éves víztorony már nagyon korrodált állapotban volt. Az utóbbi időben nem is lehetett teljesen feltölteni a rajta keletkezett lyukak miatt. Mivel állandóan üzemelt, ezért a korrózió állapotát is nehezen tudták felmérni.
Szerbiában kevés olyan cég van, amely ilyen magaslatokon vállal ilyen jellegű munkálatokat, ezért a felmérést követően egy belgrádi céget bíztak meg a munka elvégzésével. Előreláthatólag szeptember elején fejeződnek be a felújítási munkálatok, amelyre 15 millió dinárt irányoztak elő.
Molnár Edvárd felvétele
Góli Csilla a csantavéri víztorony működése kapcsán hangsúlyozta, hogy annak működése nemcsak Csantavért látja el, hanem Dusanovó is innen kapja az ivóvizet.
– Amit szeretnék kihangsúlyozni a Szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalatról az az, hogy több alrendszert is működtet. Ide tartozik az 1-es és a 2-es számú vízgyár, a bajmoki és a csantavéri vízgyűjtő terület és így tovább. Emellett a szennyvízelvezetéssel és a víztisztítással is ez a kommunális közvállalat van megbízva – részletezte Szabadka alpolgármestere a közvállalat munkáját. Ugyanakkor a Tiszta Szerbia elnevezésű projektre is kitért, amelynek keretében 110 kilométernyi csatornahálózat kiépítése valósulhat meg Szabadka Város területén. Ebből 50 kilométer Szabadkán, 10 kilométer Palicson, 25-25 kilométer pedig Bajmokon és Csantavéren. E két utóbbi településen szennyvíztisztító is létesül. Góli Csilla a munkálatokkal kapcsolatban elmondta, több helyi közösség területén már megindult a csatornahálózat bővítése. Jelenleg arra várnak, hogy ez Csantavéren is megkezdődhessen. Az új tervek és projektek kapcsán hozzátette, hogy a Zorka és Makkhetes helyi közösség területén körülbelül 15 kilométer hosszan bővül a vízhálózat. Ezen beruházás értéke 150 millió dinár, amit Szabadka Város önkormányzata biztosít. Alsó- és Felsőtavankút, Mérges, Királyhalom, Ludas és Hajdújárás olyan települések, amelyek többségében egyáltalán nincs vízszolgáltatás, de az idén megkapták az építési engedélyeket, és a Vajdasági Magyar Szövetség tartós lobbizásának köszönve remélhetőleg hamarosan ezekben a helyi közösségekben is tudnak majd beruházásokat biztosítani és ezekben a falvakban is lesz majd ivóvíz szolgáltatás, tudtuk meg Góli Csillától. A sajtótájékoztató végén András Gyuricsin Attila a csantavéri helyi közösség tanácselnöke megköszönte a városvezetésben lévők aktivitását, illetve azt, hogy biztosítottak egy plusz kutat Csantavér számára, amely a helyiek számára továbbra is biztosítja a zavartalan vízellátást.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
