Egyhangú döntés született a Szociális-gazdasági Tanács tegnapi ülésén, ennek értelmében októbertől 9,4 százalékkal növekszik a minimálbér Szerbiában, azaz egy átlagos hónapban legkevesebb 58,630 dinár juttatást kapnak azok, akik a legalacsonyabb munkadíjért dolgoznak. A rendkívüli, évközi emelésről szóló határozatról az ülésen elnöklő Milica Đurđević Stamenkovski számolt be a nyilvánosságnak. A munkaügyi, foglalkoztatási, veteránügyi és szociális kérdésekért felelős miniszter kiemelte: a döntés hátterében a munkások szükségleteinek, valamint a fogyasztói kosár értékének elemzései állnak. A határozatot a tárcavezető a társadalmi párbeszéd eredményének tekinti, melynek az a célja, hogy „jobb gazdasági feltételekre törekedjenek, lehetőségeket teremtsenek a munkapiacon és emeljék a szerbiai családok életszínvonalát”. Ezt azokkal az adatokkal támasztotta alá, melyek szerint 12 évvel ezelőtt hatszor többen dolgoztak minimálbérért Szerbiában, mint ma. Jelenleg 90 ezren dolgoznak az országban a munka legalacsonyabb áráért, és történelmi minimumon van a munkanélküliség is, azaz a munkaképes lakosságnak csupán a 9,1 százaléka vár lehetőségre – érvelt a miniszter a sajtótájékoztatón.
Ugyanitt Siniša Mali pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az emelést az idén a szerb állam kezdeményezte. A munka legalacsonyabb árát októbertől az óránkénti 308 dinárról 337-re emelik – nyilatkozta az ülés után a pénzügyminiszter, és hozzátette, hogy a 9,4 százalékos emeléssel a havi 53,592 dináros minimálbér-átlagot 58,630 dinárra növelik, azaz 450 euróról 500-ra szökik a legalacsonyabb jövedelem Szerbiában. A tárcavezető azt is nyilvánosságra hozta, hogy az állam 2026. január 1-jétől további 10,1 százalékos emelést ajánl fel a Szociális-gazdasági Tanács következő tárgyalásain, amelyekre augusztus végén vagy szeptember elején kerülhet sor. Ha ezt is elfogadják a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői, akkor 2026-ban 550 euróra növekedhet a legalacsonyabb jövedelem az országban – számosította a százalékokat Mali.
12 HÓNAP ALATT 37 SZÁZALÉKOS EMELÉS
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy sok év után tavaly először született közös döntés a Szociális-gazdasági Tanács ülésein: a szakszervezetek, a munkaadók és az állam képviselői is kiegyeztek abban, hogy ez év január 1-jétől 13,7 százalékkal legyen magasabb a minimálbér. Ha ehhez hozzáadjuk az októbertől érvényes 9,4 százalékos emelést, majd a januártól tervezett 10,1 százalékosat, akkor mindez összesen 37 százalékos folyamatos emelést jelent 12 hónap alatt – állította a pénzügyi tárca vezetője.
Szavai szerint a minimálbér növelésére elsősorban azért kerül sor, mert az állam gondoskodni szeretne azokról, akik a mai napig munkájukért a legalacsonyabb bért kapják Szerbiában, de azért is, mert a minimálbér növekedése közvetlenül kihat a többi jövedelem növekedésére is. Ugyanakkor az állam a munkaadókat is tehermentesíti, mert a növeléssel arányosan emeli a bérek adómentes részét is. A jövedelem adómentes része az eddigi 28,423 dinárról 34,221 dinárra módosul októbertől – mondta Mali. Hozzátette: ezzel a munkáltatóknak kedvez az állam, hisz az emelést szinte teljes egészében ellensúlyozza a nekik biztosított kedvezményekkel. Az összjövedelmek terhelését ugyanis 59,7 százalékra csökkenti, a minimálbér alapján elszámolt adómentes rész növelésével pedig a munkaadók terhelése az eddigi 55,6 százalékon marad – állította a pénzügyminiszter.
Nyilatkozata végén hangsúlyozta, hogy bár az állam rendkívüli, évközi emelésről szóló javaslatát a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is támogatták, a tárgyalás egyáltalán nem volt könnyű. Kiemelte, hogy a munkaadók konkrét javaslatokkal álltak elő arra vonatkozóan, hogyan lehetne az üzleti életet fejleszteni az országban. Erről is tárgyal szeptemberben a Szociális-gazdasági Tanács azokon az üléseken, amelyeken a január 1-jétől esedékes emelésekről döntenek – vázolta a terveket Mali.
A SZAKSZERVEZETEK A JÖVŐRE FÓKUSZÁLNAK
A döntéssel részben elégedett a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) – fogalmazott az ülést követően Zoran Mihajlović, az említett érdekvédelmi szervezet nemrégiben kinevezett elnöke. Kiemelte, hogy az általa képviselt szervezet azért támogatta az állam javaslatát, mert először került sor arra, hogy év közben is növeljék a minimálbért Szerbiában. Nem tartják azonban méltányosnak a lakosok iránt, hogy az emelésre októbertől kerül sor, ahelyett, hogy már júliustól összehangolták volna a munka legalacsonyabb árát a fogyasztói kosár értékével, s így megőrizték volna a lakosok életszínvonalát – mutatott rá a szakszervezeti képviselő. Kiemelte, hogy a jövő év elejére beharangozott emelést az augusztusi adatok alapján fogják elemezni, így az SSSS nem elégedett azzal a javaslattal, amelyet a mostani tárgyalásokon előrevetített az állam – mondta Zoran Mihajlović. Hangsúlyozta: az általa képviselt szervezet a következő tárgyalásokon szorgalmazni fogja, hogy a minimálbér növekedését kövesse a többi jövedelem növelése is. Az augusztusi tárgyalásokra összpontosít a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezet (UGS) is – nyilatkozta Zoran Ilić, az UGS képviselője a Szociális-gazdasági Tanácsban. A jelenlegi döntéssel kapcsolatban kiemelte: jó, hogy végre sor került a rendkívüli emelésre, és az is pozitív, hogy ezt az állam kezdeményezte.
A MUNKAADÓK ELÉGEDETTEK
A Szerbiai Munkáltatók Uniója elégedett a tárgyalások eredményével, és több szempontból is támogatta az állam javaslatát – mondta Miloš Nenezić, a munkaadók országos érdekképviseletének elnöke. Legfontosabb okként említette az állam azon „mini rekordját”, amelyet a munkaadók és a magánvállalkozók megerősítése terén ért el. „Ha az elmúlt hét év adatait elemezzük, akkor nyilvánvaló, hogy a gazdaságban dolgozók száma folyamatosan növekszik az országban, ahogyan a jövedelmük is, emellett a foglalkoztatás is fejlődik, valamint a minimálbér és a többi jövedelem is állandóan ível felfelé” – állította a munkaadók képviselője. Hozzátette: mindez annak a bizonyítéka, hogy Szerbia elkötelezett a gazdaság fejlesztésében. „Aki pedig ezt teszi, az a lakosok jólétét szolgálja” – vonta le a következtetést Miloš Nenezić. Kiemelte, az elmúlt hét évben 4,75 százalékkal tehermentesítették a munkaadókat: 2 százalékkal az adók és járulékok tekintetében, további 2 százalékkal a jövedelemadó, 0,75 százalékkal pedig a munkanélküliség esetére elszámolt adóteher tekintetében. A jövedelmek adómentes részét viszont 148 százalékkal emelte az állam az említett időszakban – érvelt a munkáltatók országos képviseletének elnöke.
