Lezárult a június közepén Szabadka térségét sújtó jégeső által okozott károk felmérése. Az önkormányzat hivatalos adatai alapján a vihar körülbelül 7800 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett, a legsúlyosabb károk Tavankút, Bajmok, Györgyén és Nagyfény környékén keletkeztek. A természeti csapás több helyszínen 50 és 100 százalék közötti terméskiesést okozott. A kár elsősorban az aratás előtt álló gabonaféléket, valamint a gyümölcsültetvényeket érinti.
Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere tegnap a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a jelenlegi becslések szerint a kárösszeg nem éri el a törvényben rögzített értéket, ami feltétele az állami kártérítés igénylésének. Ebből adódóan az önkormányzat nem jogosult a támogatásra, így a károsult termelők jelentős része nem részesülhet állami kártérítésben.
Góli Csilla alpolgármester tájékoztatása szerint a szabadkai önkormányzat 9,2 milliárd dináros éves költségvetéssel rendelkezik. A törvény értelmében az önkormányzat abban az esetben jogosult állami kártérítést igényelni, ha a kár értéke eléri az éves büdzsé 10 százalékát. A mezőőrszolgálat helyszíni ellenőrzésein alapuló, nem végleges becslések szerint a jégeső okozta kár értéke megközelítőleg 300 millió dinár. Mivel ez az összeg elmarad a törvényben meghatározott 10 százalékos küszöbértéktől, az önkormányzat előreláthatóan nem nyújthat be kártérítési igényt az államhoz.
A helyzet hosszú távú kezelésére az alpolgármester javasolta, hogy a jövő évi költségvetésbe ismét kerüljön be egy támogatott mezőgazdasági biztosítási program, amely ösztönözné a gazdákat a termőterületeik biztosítására.
Mint korábban megírtuk, június elején hatalmas károkat okozott a jégeső. Akkor Kiss Árpád, a Szabadkai Parasztegyesület elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy 50 éve nem látott ekkora károkat Nemesmileticsen. Értékelése szerint a térségben az 1970-es évek óta nem tapasztaltak ekkora intenzitású vihart. Bár az érintett sávban a jelentős csapadékmennyiség egyébként is jellemző, a jégeső rendkívül súlyos károkat okozott. Bajmok környékén a jég jelentősen megrongálta a kukorica levélzetét, azonban a növény tenyészőcsúcsa sértetlen maradt, így a kultúra még regenerálódhat. Mišićevo térségében az aprógabona teljesen megsemmisült. A kalászosok kiesése közvetlenül érinti a helyi állattenyésztőket, akik a kieső takarmánykészletet várhatóan vásárlás útján lesznek kénytelenek pótolni – összegezte a károkat akkor Kiss Árpád.
A kialakult helyzet kapcsán lapunk ismét felkereste Kiss Árpádot, aki arra hívta fel a figyelemet, hogy a gazdáknak azonnali megoldásokra lenne szükségük.
– A jelenlegi rendkívüli helyzetben a jogszabályi kereteken túlmutató, azonnali megoldásokra van szükség a gazdák megsegítésére. Létfontosságú, hogy a súlyos károkat és anyagi terheket elszenvedett termelők támogatást kapjanak az újratermeléshez, legalább a következő vetési ciklus elindításához. A mezőgazdaság fenntartása az önellátás szempontjából stratégiai kérdés, ezért nem szabad mindent a piaci logikának alárendelni. Miközben az olcsó argentin búza vagy az ukrán import letöri az árakat, a világpiaci kereskedelem helyett a helyi termelést kellene előtérbe helyezni. Ez nemcsak egy-egy gazda magánügye, hanem több helyi termelői szervezet közös, határozott álláspontja – összegezte gondolatait Kiss Árpád. Azt is hozzátette, hogy a mezőgazdasági káresemények, mint például a jégeső, vagy az aszály utáni önkormányzati és állami kártérítési, illetve támogatási kifizetések már évtizedek óta nehézségekbe ütköznek. A Szabadkai Parasztegyesület elnöke szerint a hivatalos kárbecslők által megállapított adatok gyakran elmaradnak a valós veszteségektől. Olyan esetekre is felhívta figyelmet, amikor a szakértők a kárt csak 60–70 százalékosra értékelték, miközben a hozam azon a két hektáron mindössze 50 kilogramm volt. A kár itt gyakorlatilag 100 százalék.
– A természeti csapások különösen a fiatal, pályakezdő termelőket érintik súlyosan. Sokan közülük tavasszal jelentős hiteleket vállaltak, hogy finanszírozni tudják a vetőmagot, a műtrágyát és a teljes növényvédelmi technológiát. A termés teljes megsemmisülése miatt ezek a gazdaságok bevétel nélkül maradtak, így képtelenek törleszteni a felvett hiteleket és finanszírozni a következő évi munkálatokat – hívta fel a helyzet súlyosságára a figyelmet.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
