A szabadkai Városháza a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme. Nem csupán épület, hanem az egész régió kiemelkedő kulturális és történelmi jelképe, a magyar szecessziós építészet egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. Az épület mai napig tartó töretlen népszerűségét és jelentőségét látva lapunk ezen sorozatában a Városháza megépítésének főbb momentumait, a hozzá kapcsolódó meghatározó személyeket, egyes elemeit, illetve a felújítási munkálatokat mutatjuk be részletesen. Az a célunk, hogy olvasóink közelebb kerüljenek ehhez az építészeti remekműhöz, és megismerjék azokat a részleteket is, amelyek felett a mindennapi rohanásban gyakran elsiklunk. Sorozatunk tizenharmadik részében a Városháza homlokzatát mutatjuk be.
Az építmény funkcionális és reprezentatív hierarchiája a homlokzatokon is megjelenik, így a falak tagolása jelzi az egyes belső helyiségek elrendezését. Az építők a legtöbb figyelmet a főtérre néző északi homlokzat díszítésének szentelték, amelyen az építészeti egységek vízszintesen és függőlegesen is elkülönülnek. A szintek közötti horizontális megoszlást a különféle formájú falnyílások hangsúlyozzák, kivéve az elülső homlokzat középső rizalitját, amelyben a függőleges vonalvezetés dominál, és a két toronyban teljesedik ki.
Mint azt a 2012-ben megjelent Városháza-Szabadka című tanulmánykötet taglalja, az üzleteknek helyet adó földszinti sáv formailag és anyaghasználatában is elkülönül az épület többi részétől, a falakat rusztikus kőburkolat fedi. Míg a nagy, boltíves árkádok és a kovácsoltvas felülvilágítókkal ellátott bejáratok nyitottabbá teszik az alsó szintet, addig a felső falsávok kisebb nyílásai a mögöttük lévő terek adminisztratív funkciójára utalnak. A központilag elhelyezett, üvegezett, kovácsoltvas kapukkal ellátott bejáratok közvetlen kapcsolatot teremtenek a közterülettel.
Az épület homlokzatán szintenként eltérő formájú ablakok váltják egymást, az első emeletet enyhén lekerekített sarkú, négyszögletű nyílások sora, a másodikat pedig félköríves ablakok jellemzik. A főhomlokzat reprezentatív jellegét a központi rizaliton kialakított három félköríves erkély adja. Az erkélyekhez tartozó boltíves ablakokat Róth Miksa és Nagy István festett ólomüvegei díszítik. A legfelső emelet az irodai funkciónak megfelelően szerényebb kialakítású, különösebb díszítés nélkül. A tetőzet formavilága követi az épület alsóbb részeinek építészeti koncepcióját. A homlokzat visszaugró részeit nyeregtetők, a rizalitokat pedig a harmadik emeleti ablakokkal tagolt attikákból kiinduló sátortetők fedik.
A főhomlokzat központi rizalitja felett hullámvonallal szegélyezett oromfal látható, amelynek csúcsán a város címere helyezkedik el. Az épület horizontális tagoltságát a rizalit mellett álló két torony ellensúlyozza. A magasabb torony jelentősen kiemelkedik az épület tömegéből, meghatározva a város látképét. Felső részén tetőteraszos lelátót alakítottak ki, amely felett órával ellátott, rézbádoggal fedett harangsisak található.
Nyitókép: A szabadkai Városháza homlokzata / Fotó: Molnár Edvárd
