A Kínai Tudományos Akadémia Ökológiai és Környezettudományi Kutatóközpontjának kutatói és kínai vízügyi vállalatok képviselői látogattak Szabadkára, a kettes számú vízgyárba. A vendégeket Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere, valamint Sugár György, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója fogadta.
Góli Csilla elmondta, hogy a szabadkai látogatást egy belgrádi konferencia előzte meg, amelynek a témája az ivóvíz arzéntartalma volt. Hangsúlyozta, hogy a program célja a megoldások bemutatása és a tapasztalatcsere volt.
– Ez a térség Szerbiában igencsak érintett az arzéntartalmú vizek kapcsán. A résztvevők olyan technológiákról tárgyaltak, amelyek alkalmasak az ivóvíz tisztítására, és ebben külföldi professzorok is részt vettek. Ez Szabadkát is érinti, hiszen Csantavért leszámítva a legtöbb helyi közösségben a nyers víz tartalmaz arzént. A városban az 1-es és a 2-es vízgyár technológiájával tisztítják meg a vizet, míg a kisebb településeken más megoldásokat alkalmaznak. A 2-es vízgyárat a konferencia szervezői tanulmányútként választották ki, mint egy jól működő szerbiai példát. Az üzem 2020-ban készült el, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 11 millió eurós kölcsönéből, amelyből nemcsak a létesítmény épült meg, hanem 11 km vízvezeték és 9 km csatornahálózat is kiépült – ismertette Góli Csilla.
Sugár György kiemelte, hogy a szabadkai vízmű számára szakmai elismerést jelent a nemzetközi delegáció jelenléte.
– A csoport több országban is járt, többek között Görögországban és Szerbiában, és Belgrádban egy konferencián is részt vett, amely az arzénmentesítésről szólt. A világ vezető szakemberei vannak jelen Hollandiából, Kínából és Angliából. Azért különösen fontos ez számunkra, mert a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat pozitív példának számít Szerbiában, két ivóvízkezelő rendszerrel és korszerű szennyvíztisztítóval rendelkezünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazott technológiák világszerte hasonlóak, tehát amit itt használunk, ugyanazt használják az Egyesült Államokban is, Kínában is, a világ számos pontján, és azt próbáljuk megbeszélni, hogy milyen területeken, hol lehet jobbá tenni a szolgáltatást, hol lehet azokat fejleszteni – mondta el Sugár György.
Qu Jiuhui, a Kínai Tudományos Akadémia Ökológiai és Környezettudományi Kutatóközpontjának kutatója elmondta, hogy az ivóvíz kérdése globálisan kiemelten fontos téma.
– Mi elsősorban a nehezebben kezelhető problémákra összpontosítunk, például az arzén vízbe jutására. Ez globális kihívás, ugyanakkor az emberi egészség szempontjából kiemelten fontos kérdés. Új technológiákat dolgoztunk ki az arzén eltávolítására, különösen a vidéki térségek számára. Kínában ezt a problémát az elmúlt két évben sikerült megoldani. Ezzel párhuzamosan más vízszennyezési problémák kezelésén is dolgozunk, például a felszíni vizekben megjelenő mikroszerves szennyeződések esetében. Technológiáinkat a gyakorlatban is alkalmazzuk, számos mérnöki projektben vettünk részt, és sok vízkezelő létesítmény megvalósításához járultunk hozzá. A megbeszélések során szó esett a technológiákról, a működési mechanizmusokról, az irányítási kérdésekről, valamint a Szerbia és Kína közötti együttműködési lehetőségekről is. Szeretnénk technológiáinkat alkalmazni az önök városában és országában is – mondta a szakember.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
