Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc során lezajlott kaponyai csatáról emlékeztek meg vasárnap. Az ütközet 177 évvel ezelőtt zajlott, 1849. március 5-én. A megemlékezésen részt vett dr. Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke valamint Gyivánovity Dániel Szabadka Város képviselő-testületének elnöke is. Az emlékezés virágait a többi között a Vajdasági Magyar Szövetég, a Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka Város, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviselői és a bajmoki Dózsa György Magyar Művelődési Központ képviselői helyezték el.
Gyivánovity Dániel Szabadka Város képviselő-testületének elnöke mondott alkalmi beszédet a helyszínen. Hangsúlyozta, 177 éve két évszázadok óta egymás mellett élő nemzet csapott össze Szabadka mellett. Ez esetben a magyar honvédség győzelmével ért véget a csata.
Gyivánovity Dániel beszédet mondd a kaponyai csata emlékművénél (Bartus Bella felvétele)
– A kaponyai csatára emlékezve jusson eszünkbe, mennyi véráldozatot követelt őseinktől a béke. Ezért is fontos a két nemzet között létrejött történelmi megbékélés, amikor is a két nemzet békében él egymással. Azt gondolom, hogy ez felbecsülhetetlen érték – összegezte gondolatait Gyivánovity Dániel. A megemlékezés során az is elhangzott, hogy a kaponyai diadal nem csupán egy katonai győzelem volt, hanem Szabadka megmaradásának záloga is a szabadságharc viharában.
Ezt megelőzően Bajmokon emlékeztek meg Töröky Pálról, aki több társával vett részt az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. A kaponyai csata után le is telepedett Bajmokon, ahol kántortanítóként tevékenykedett. Ezért minden évben megkoszorúzzák a bajmoki paprenyacsai temetőben lévő sírját.
Töröky Pál sírjánál is megemlékeztek (Bartus Bella felvétele)
Az eseményen a Pannon RTV-nek nyilatkozott Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja.
– 1848 üzenete a mának mindenképpen az, hogy összefogással mindenre képesek vagyunk. Gondoljuk csak végig az 1848-as/49-es szabadságharcban részvevők összetételét: nemesek, értelmiségiek és parasztok fogtak össze azért, hogy kivívják az ország függetlenségét. Aztán ott van a tízenként pont is, amivel a polgári Magyarországot alapozták meg.
Halász Tibor történész lapunknak elmondta, 177 évvel ezelőtt, március 5-én vívták a kaponyai csatát, amely az 1848/49-es szabadságharc legfontosabb szabadkai mozzanata volt. A Szabadka lerohanására és elpusztítására készülő szerb sereg több mint 4000 fővel és 13 ágyúval vert tábort. Velük szemben Gaál alezredes 3000 fős egysége vonult ki, amely különféle magyar alakulatokból állt össze, hogy Kaponyánál megütközzön az ellenséggel. A Gaál László alezredes irányította honvédek a kaponyai csárdánál, Szabadka és Bajmok között állították meg a várost fenyegető, túlerőben lévő szerb felkelőket. Az itt aratott győzelem határozta meg Szabadka és Szeged későbbi sorsát, miután Gaál katonái sikeresen feltartóztatták a Szeged irányába tartó szerb sereget.
Nyitókép: Ótos András felvétele
