2024. május 3., péntek

Szabadka adott otthont a nemzetközi állatorvosi konferenciának

Szerbiában első alkalommal szervezték meg a budapesti székhelyű Magyar Állatorvosok Világszervezetének (MÁVSZ) konferenciáját. A szervezet célja a magyar ajkú állatorvosok összekapcsolása, személyi ismeretségek kialakítása és a szakmai ismeretek megosztása. 2018 márciusában alakult meg a Magyar Állatorvosok Szerbiai Egyesülete (MÁSZE), amelynek feladata, hogy képviselje a szerbiai magyar állatorvosok érdekeit. Dr. Csorba Csaba, a rendezvény főszervezője, a Magyar Állatorvosok Szerbiai Egyesületének elnöke elmondta, hogy a MÁVSZ már több hasonló jellegű találkozót szervezett meg a Kárpát-medence különböző helyszínein.

– A mostani találkozó témái igen széles körűek, melyeket úgy válogattunk össze, hogy legyen szó a kisállatokról is és a haszonállatokról is, azon belül a sertésekről, a szarvasmarhákról, a lovakról, illetve a házi kedvencekről, azaz a kutyákról és a macskákról. Főként sebészeti témák hangzottak el, mint például dr. Ipolyi Tamás előadása, aki a világon és Magyarországon egyedi eljárással növeszti vissza okos szövetből egy kutya állkapcsát. Ez egy nagy áttörést jelent az állatorvosi tudományban. Emellett a lovak szaporodásával, azon belül is a mesterséges megtermékenyítéssel is foglalkoztunk, a sertéspestisről is szó volt, valamint a szarvasmarha tőgygyulladásának diagnosztizálására is kitértünk. A témák között szerepelt még a mikrobiális rezisztencia is – részletezte a szerbiai egyesület elnöke.

Az előadók között szerepelt egy vajdasági és öt anyaországi orvosszakértő, akik a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemről érkeztek. Mint dr. Csorba Csaba mondta, ezek a találkozók nagyon fontosak a magyar szaknyelvezet szempontjából is, hiszen ilyenkor tudják a résztvevők elsajátítani és gyarapítani a szakmai tudásukat. A konferenciára Szerbiából, Magyarországról, Felvidékről és Erdélyből érkeztek érdeklődők. E rendezvény mellett, szerdától vasárnapig egy hallgatói táborban is részt vesznek a Vajdaságból és Erdélyből érkező egyetemi diákok, akik szintén ellátogattak erre a konferenciára.

Dr. Pintér Zsolttól, a Magyar Állatorvosi Kamara fővárosi szervezetének elnökétől megtudtuk, hogy nem csak szakmai szempontból szükségesek az ilyen összejövetelek.

– Ezeken a rendezvényeken mindig szakmai előadásokkal kezdünk, amikor a legújabb eredményekről számolnak be az állatorvos képviselői és szakemberei. Olyan ismereteket adnak át, amelyeket a részvevők a napi munkájukban hasznosítani tudnak és fognak is. Másrészt viszont ezek az alkalmak baráti találkozók is, hiszen a környező országok állatorvosai így rendszeresen találkoznak, ami által barátságok és ismeretségek alakulnak ki, melyeket a későbbiekben tovább ápolnak – fejtette ki a kamara elnöke.

Még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1787-ben indult meg Budapesten az állatorvos-oktatás, melynek köszönhetően a mai napig központjául szolgál ennek a területnek. Dr. Szieberth István, a MÁVSZ alapítója elmondta, hogy a nagy múltú hagyomány nagyon sokat számít ebben a hivatásban.

– 1997 novemberében jött létre az első Magyar Állatorvosok Világtalálkozója, amelyen 13 országból több mint 700 kolléga vett részt. Ekkor született meg az elhatározás, hogy alapítsuk meg a Magyar Állatorvosok Világszervezetét. Úgy tűnik, hogy nem volt hiábavaló, hiszen a mai napig, igaz nehézségekkel, de megmaradt és működik. Hozzávetőlegesen eddig 50 konferenciát tartottunk már meg. Időközben sikerült az állatorvos-hallgatókat is megkeresni a szomszédos államokban, akik számára több ízben is volt hallgatói tábor, például Kishegyesen, Erdélyben, Felvidéken, és Magyarországon. Az elején a magyar előadókat hallgatva a határon túliak nagyon ódzkodtak az előadások tartására, így a szervezet egyik nagy eredményének azt tartom, hogy most már fele-fele arányban készséggel jelentkeznek határon túli előadók is. Ezáltal különböző kultúrákat is megismerünk. Mindemellett ezeken a rendezvényeken a szaknyelvet is elsajátíthatjuk térségi tekintetben, hiszen eddig gyakran erősen keveredett a latin terminus technicus, a román, a szerb és a magyar gyakorlati nyelvvel – mondta a szervezet alapítója.

A nap végén megtartották az első Magyar Állatorvosok Bálját is, hiszen mint mondták, a mindennapi munka mellett szükség van a barátkozásra.

Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele