Szabadka egyik legrégibb területe Sándor helyi közösség, amelyről már a 15. században említést tettek különféle irományokban. Sajnos a városrész egyes pontjai még ma is felidézik a középkori idők életstílusát, ilyen például a Tiszahegyes és a Bányász utca, ahol a lakosoknak esős időszakban embertelen életkörülmények között kell tengődniük. Udvaraikba visszafolyik a víz az utcáról, veszélyeztetve ezzel házaik fennmaradását és a megfelelő higiéniai viszonyok megtartását.
– Ezekben az utcákban szennyízhálózatra lenne szükség, de nincs meg a részletes területrendezési terv, és addig, amíg az nem készül el, nem tehetünk semmit. Megvannak hozzá a megfelelő eszközeink ugyan, de bizonyos emberek hanyagsága és el nem végzett feladatai miatt nem tudunk előrébb haladni. A legutóbbi ülésen áprilist emlegettek, és a tárgyalást követően elkértük a dokumentáció elkészült részét. A Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalattól ígéretet kaptunk, hogy önerőből elkészítik az említett utcákra a tervezési dokumentációt, de rajtunk múlik a megvalósításhoz szükséges pénz megteremtése – mondta a helyi közösség elnöke.
Az utcákban lakó emberek nem megfelelő életkörülmények között élnek, mert az utak a házaktól magasabban fekszenek, ami miatt a víz visszafolyik a kertekbe, épületekbe, amelytől azok összedőlhetnek.
– Az esős időjárás a legkedvezőtlenebb, ugyanis a szennyvíz ellepi a házak udvarait – fejtette ki Dragan Tokić.
Legalább ugyanennyire rossz helyzetben vannak a Verušić és a Kutuzov generális utca lakói, akik, ha kiteszik a lábaikat az utcára a szeméttelep elvadasodott részének látványa fogadja őket.
– A szemét egyre nagyobb felhalmozódásának, illetve egyes lakosok hanyagságának köszönhetően a szeméttelep egyre jobban terjeszkedik a lakóházak felé, és hamarosan el fogja érni azokat. Igaz, vannak itt olyan roma családok, akiknek ez megfelel, hiszen innen hordják el a különféle szemetet értékesítésre, de ez nem elég indok ahhoz, hogy elfogadjuk a szeméttelep egybeolvadását a lakott területekkel. A nyári nagy melegekben pedig elviselhetetlen szagok terjengenek a környéken – mondta Tamara Vojnić, a helyi közösség titkára.
A közvilágítás mindenhol megfelelőnek bizonyul, hiszen nem érkeznek panaszok a helyi közösség lakóitól – állítja Dragan Tokić.
– Egyelőre a Csantavéri és a Békovai utak világítása hiányos – mondta az elnök.
A városrész területén egy használható játszótér van, de annak minősége nem közelíti meg a város más részein felújított és kiépített játszótereket – állapította meg a helyi közösség elnöke.
– A helyi közösség tele van fiatalokkal, akik sportolni szeretnének, de nincsenek megfelelő sportpályáink, ahol a gyerekek játszhatnának. Az egyetlen használható játszótér, ahol kosárlabda és futballpálya is van, nem közelíti meg azokat a sportpályákat, amelyeket mostanában újítottak fel a város többi részein. Ha a fiatalok teniszezni szeretnének, akkor a Harcosok sorakozóján található teniszpályára járnak.
A lakosok is és a helyi közösség aktivistái is sokszor tesznek parlagfűvel borított területekre vonatkozó panaszokat, és azt tapasztalják, hogy a kommunális rendőrség nem együttműködő.
– Akár nagyobb vagy kisebb közterületről teszünk jelentést, nem veszik a fáradtságot, hogy lépjenek az ügyben. A helyi közösségnek sikerült pár fűnyírót, kaszálógépet beszereznie, amivel már mi magunk tehetünk valamit a parlagfű burjánzása ellen – mondta a helyi közösség elnöke.
A helyi közösségnek nincs saját épülete. Amelyben jelenleg székel, az valamikor a helyi közösség tulajdona volt, de azt most vissza kellett szolgáltatni a pravoszláv egyháznak. Most az új székház kiharcolásán dolgoznak, jelenleg a helyi templomnak fizetnek bérleti díjat.
