A képviselők egy része okostelefonjával volt elfoglalva a pénteki képviselő-testületi ülésen, amelyen olyan fontos napirendi pontokról döntöttek, mint a költségvetés módosítása, a közvállalat-igazgatók kinevezése, a Szabadkai Rádió magánosítása. Az igazgatói kinevezések kapcsán érdekességként merül fel, hogy Zoran Živanović magiszter tíz közvállalat pályázatára is jelentkezett, a Palics-Ludas esetében ő volt az egyetlen jelölt, jelentkezését azonban minden esetben lepontozták, nem megfelelőnek minősítették.
Az első napirendi pont, a költségvetés módosítása kapcsán Maglai Jenő, a város polgármestere kiemelte, a város rendszeresen fizette a kötelezettségeit, s ez a módosítás inkább technikai jellegű, mint valós változtatás.
A költségvetés tervezett bevételeinek és jövedelmeinek mértéke 5,33 milliárd dinár volt, majd idén áprilisban az újraelosztással 5,73 milliárd dinárban állapították meg azt. Slavko Parać, ennek kapcsán elmondta: ‒ Szóltunk áprilisban, hogy a bevételek túl lettek tervezve több mint négyszáz millió dinárral, most meg azt halljuk a polgármestertől, hogy csökkentik a költségvetést négyszáz millió dinárral. Tehát igazunk volt – mondta.
Almási Szilárd elmondta, lassan egy éve, hogy a jelenlegi többség átvette a hatalmat, s azóta folyamatosan azt halljuk, hogy megörökölték ezt a rossz állapotot, amiből próbálnak valami jobbat kihozni.
Az ellenzék kifogásolta, hogy Hajdújárás településre elkészül a vízvezeték bevezetéséhez szükséges tervdokumentáció, ahelyett, hogy a már adott, építkezési engedéllyel is rendelkező projekteket valósítanák meg, mint Mérges, Alsó és Felsőtavankút esetében. Félő, hogy azért pont ez a település, mert szavazatokat várnak cserébe az ott élő polgároktól – mondta Petar Balažević, a DP képviselője.
A XI. Sétaerdő övezet egy része általános szabályozási tervének meghozatalára azért volt szükség, hogy bővíteni tudják a pravoszláv temetőt. A tervről 2009-ben már döntöttek, a mostani határozathozatal különválasztják az egyes és tizenegyes szektort. De döntöttek a Kertváros helyi közösség a Banija, a Kőrösi, a Partizán bázisok és az Aleksa Šantić utcák által körülhatárolt terület részletes szabályozási tervének a 2, 3, és 6 blokkokra vonatkozó rész módosításának kidolgozásáról. A kidolgozás célja a közterületek, utcák kiigazítása a meglévő épületeknek a tervbe való beilleszkedése céljából. Négy hónap áll rendelkezésre a tervek kidolgozására.
A városi képviselő-testület döntött a kutya- és macskamenhely kiépítéséhez szükséges részletes szabályozási terv kidolgozásáról is. A kiépítésre a 11.5 blokkban kerülne sor, a Gányó sortól (a 9. Új utcától) északnyugatra. A terv kidolgozásának határideje szintén négy hónap, s ezzel egy időben a környezeti hatásvizsgálat is készül.
Szántó Róbert a Zorka helyi közösség polgárai nevében kiemelte, a szomszédságban élő polgárok elviselhetetlen zajban és bűzben élnek, s azt is figyelembe kellene venni, hogy a város éppen abban az irányban terjeszkedik és fejlődik. Jó lenne meggondolni, hogy valóban ez-e az ideális lokáció.
Maglai kiemelte, ha reálisan nézzük, nincs ideális lokáció. A város nyolc évvel ezelőtt megvette azt a területet, sok pénzt befektetett a fejlesztésébe, tehát nincs sok választási lehetőség: – Nincs annyi pénzünk, hogy újabb területet vegyünk, épületeket építsünk. A kóbor állatok száma egyre nagyobb, meg kell oldani ezt a problémát. Az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi szervek pozitív véleményezése már megérkezett – mondta a polgármester.
A közvállalatok igazgatóinak kinevezése kapcsán Slavko Parać kiemelte, a szakmaiságnak kellene fontosabbnak lennie a párttagságnál, s felháborítónak tartja, hogy a bizottság elnöke, Kern Csaba azt nyilatkozta a pályázat kiírását megelőzően, úgy véli, hogy a jelenlegi igazgatókat nevezik majd ki négy évre. Véleménye szerint sokaknak, akik talán szakmailag jobban megfeleltek volna a pozícióra, elvette a kedvét a versengéstől, mert ez bizonyítja, hogy előre leosztott pozíciókról van szó.
A képviselők végül csak tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül szavazták meg a Köztisztasági Közvállalat élére Slobodan Miloševet, a Parking Közvállalat élére Milorad Slijepčevićet, a Subotica-trans élére Aleksandar Aleksićet, az Ipari és Technológiai Parkok élére Ivan Saveljićet, a Stadion Közvállalat élére Tóth Róbertet, az Építési Igazgatóság élére Blau Pétert, a Vízművek és Csatornázási közvállalat élére Tóth Godó Valériát, a Szabadkai Piacok élére Ilinka Vukoját, a Temetkezési Közvállalat élére Vesna Prćićet, a Szabadkai Rádió élére pedig Ljubiša Stepanovićot.
Slavko Parać kiemelte, véleménye szerint az elmúlt időszak már bebizonyította, hogy Tóth Róbert nem végzi jól a munkáját, de az ellenzék támadta Tóth Godó Valéria kinevezését is.
Maglai kiemelte, tény, hogy eddig nem volt gyakorlat, hogy egy nő legyen az egyik legnagyobb és legfontosabb vállalat vezetője, de bebizonyítja majd, hogy sikeressé tudja tenni a vállalatot. Ugyanígy a Szabadkai Rádió igazgatójának kinevezése ellen is felszólaltak.
A Kéményseprő és a Palics-Ludas Közvállalatok esetében az igazgatói kinevezésekre vonatkozó javaslatokat elutasították, a jelöltek ugyanis nem tettek eleget a feltételeknek. Az ellenzék keményen támadta a döntést, véleményük szerint ugyanis törvény adta lehetőség, hogy javasoljanak jelöltet, és azt esetleg ne nevezzék ki. Đenđi Seleši, a DP tagja több alkalommal is kiemelte, hogy törvényt sértenek azáltal, hogy nincs jelöltjük.
Slavko Parać kiemelte, nem érti, hogy Zoran Živanović magiszter miért nem felel meg a feltételeknek a Palics-Ludas Közvállalat élére, tény, hogy a jelölt több helyre beadta pályázatát, de látszik, hogy igyekezett, komolyan vette a jelölést, esélyt kellene neki adni.
A képviselő-testület vitázott a távhőellátás feltételeiről és módjáról szóló rendelet módosításáról, illetve a távhő díjának elszámolására vonatkozó tarifarendszer módosításáról is. Slavko Parać felszólalásában feltette a kérdést, miért nincs a képviselő-testületi anyagban az új árjegyzék? Ez azt jelenti-e, hogy drágulás várható?
Maglai Jenő válaszul elmondta, az elkövetkező néhány napban kerül véglegesítésre az új árjegyzék, azonban odafigyeléssel készül, és semmiképpen sem terheli majd a polgárokat nagyobb mértékben.
A mezőgazdasági földterület védelme, rendezése és használata idei programjának módosítása többek között lehetővé teszi majd, hogy még az idén hiteleket folyósítsanak majd a földműveseknek és a termelőknek, ezt egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Bús Ottó, a polgármester tájékoztatással megbízott tanácsadója a Szabadkai Rádió magánosításának előkészítési és tehermentesítési modelljéről, módszeréről és intézkedéseiről szóló határozat kapcsán elmondta, a rádió magánosítása 2007-ben kezdődött meg, s ez a testület sokat tett azért, hogy a magánosításra eddig ne kerüljön sor. Most egy érdeklődő van, aki nem nevezte meg, mely privatizációs modell iránt érdeklődik. A javaslat az, hogy a tőkeeladási modell szerint, árveréssel egybekötött nyilvános ajánlatgyűjtés módszerével, feltételes adósságcsökkentéssel, előkészítve és tehermentesítve kerüljön erre sor.
A képviselők szerint hatalmas veszteség lesz a városnak a Szabadkai Rádió magánosítása, de kész tények elé állították őket, és a többségük szerint ez a rádió végét is jelenti majd.
Buckó György, a VMSZ képviselője elmondta, érzékeny és komoly téma ez. – Annyi rossz példa van előttünk, félő, hogy itt is ennek leszünk tanúi. Ha elveszítjük, amit a Szabadkai Rádió képvisel, nagy veszteség lesz mindannyiunk számára. Sajnos megakadályozni nem tudjuk, de óvatosnak kell lennünk. Amennyiben nem lesz érdeklődő, a részvényeket felkínálják majd a munkásoknak, ami szépen hangzik, azonban ha tudjuk, hogy a rádió vagyona mindössze húszezer eurót ér, a tartozásaik mintegy tízezer euróra rúgnak, akkor látjuk, hogy ennek a történetnek csakis rossz vége lehet – mondta.
Gojko Radić, az SZHP képviselője elmondta, nem érti, miért ez a nagy ragaszkodás, nem csorbul senkinek a joga, ha a rádió adásai megszűnnek, majd tájékozódnak máshonnan. Véleménye szerint a rádió minden volt, csak nem a nép hangja, sokkal inkább az aktuális hatalom szócsöve.
A képviselő-testület utolsó napirendi pontja volt az a javaslat, amely szerint csökken az ingatlanadó, megszűnik az egy és két százalékos adó, s a jövőben a 25 millió dinár értékű ingatlanokat 0,4, az annál értékesebbeket pedig 0,6 százalékkal adóztatják meg.
