2024. április 30., kedd

Van-e jövője az organikus termelésnek Szerbiában?

Apró léptekben fejlődik a biotermesztés az országban – Megnyílt a 12. Biofest

Péntekig várja az érdeklődőket a Szabadegyetem előcsarnokában a Biofest Biotermék Nemzetközi Fesztivál, amelyet 12. alkalommal szervezett meg a Terra's Egyesület. A rendezvény lehetőséget biztosít a termelőknek a bemutatkozásra, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a képzésre is, így szakmai előadások és biogazdaságok meglátogatása is szerepel a programban.

A tegnapi ünnepélyes megnyitón dr. prof. Tomislav Sudarević, a Terra's Egyesület igazgatóbizottságának elnöke kifejtette, Szabadkán kiemelt figyelmet fordítanak az organikus termelés támogatására, s 2014-ben, amikor felmerült az ötlet, hogy el kellene készíteni a helyi akciótervet, amely a termelés fejlesztésére vonatkozna, azonnal munkához láttak a szakemberek. Ezt a tervet 2015-ben már el is fogadták, s idén már a megvalósításáról beszélünk.

(Fotó: Molnár Edvárd)

(Fotó: Molnár Edvárd)

– Az első eredmény, amely az akciótervnek köszönhető, az a pályázat, amely 3 millió dinárt biztosított az organikus termelők számára a nagyberuházásokhoz, illetve további 1 millió dinárt mag, illetve más kisebb eszközök beszerzésére. A pályázat sikeresnek mondható, hiszen 1,3 millió dinár támogatást szétoszthattunk nagyberuházásokra, illetve további 400 000-et magbeszerzésre – mondta Tomislav Sudarević.

Szabadkán 2015-ben 15 organikus termeléssel foglalkozó bejegyzett gazdaság működött összesen mintegy 500 hektár területen, 2016-ban 17 termelő mintegy 520 hektár földet művel meg.

A szakemberek szerint folyamatosan nő az érdeklődés a biotermékek iránt, s ez az a terület, ahol kicsi lépésekben ugyan, de állandó fejlődés tapasztalható.

Žika Reh, a szabadkai környezetvédelmi és mezőgazdasági titkárság titkára arra tért ki, hogy Szabadka specifikus környezet, hiszen területének egy része nemzetközi védelem alatt áll. Az, hogy Szabadkán organikus termelés folyik, nem újdonság, hiszen gyakorlatilag a megmaradt, most már védelem alatt álló területek azért maradtak ránk ebben a formában, mert az emberek itt évszázadokon át a természettel összhangban és a természetre ügyelve termeltek és művelték a földet.

(Fotó: Molnár Edvárd)

(Fotó: Molnár Edvárd)

Marko Rovčanin, a tartományi mezőgazdasági titkárság titkárhelyettese kiemelte, a tartományi kormány és a titkárság közös célja, hogy a jövőben külön pályázatot írjanak ki kizárólag az organikus termeléssel foglalkozók megsegítésére, s megduplázták azt a keretösszeget is, amellyel a Biofesthez hasonló rendezvények megszervezését támogatják.

Stevica Kračunjel a Fehértemplom melletti Dupljaja faluból érkezett a Biofestre, 2011 óta organikus eledellel táplált tojótyúkokat tenyészt, és tojásaikat forgalmazza. Lapunknak azt mondta, gazdasága, ami 1500 tojóból áll, kielégíti az igényeket, s nem nagyon látja, hogyan tudna fejlődni, mert belgrádi és újvidéki értékesítői mellett nincs további érdeklődő az organikus tojás iránt. Kifejtette, az állam szinte semmilyen támogatást nem nyújt az organikusan termelőknek, s amennyiben ez a hozzáállás nem változik, a biotermelésnek nincs jövője az országban.

– Az állam támogatása nem azért kell a termelőnek, hogy ő nagyobb hasznot tegyen zsebre, hanem azért, hogy olcsóbban tudja adni a terméket és ezáltal több vásárló megengedhesse magának, hogy bioterméket vásároljon. Az organikus tojás 35–38 dinár, s ha megtehetném, ha kapnék támogatást, akár tíz dinárral is olcsóbban adhatnám darabját. Ezért kellene az államnak segítenie, de azt kell mondanom, hogy a gazdaságokat támogató pályázatok között az utóbbi években egyikben sem találtuk meg a nekünk valót – mondta Stevica Kračunjel.