2026. január 17., szombat

Magyar tarsza és cigányréce

Hajdújáráson szemináriumot tartottak a vizes élőhelyek fenntartható kezeléséről

A félidejéhez érkezett a Vizes élőhelyek fenntartható kezelése a Palicsi- és a Ludasi-tó határon átnyúló vízgyűjtőjén elnevezésű IPA-projektum. Hajdújáráson a múlt hét végén a Ludas Látogatóközpontban a Palics-Ludas Közvállalat szemináriumot szervezett a projektterület használói, a helyi polgárok, a civil szervezetek és intézmények képviselői számára. Dobó Márta, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója és Vinkó Tamás, a vállalat szakmunkatársa foglalta össze röviden a határon átnyúló projektum fő célkitűzéseit.

A különböző szakemberek bevonásával zajlik a terepi munka és az adatgyűjtés, arra kíváncsiak, hogy milyen kapcsolata van a vízelvezető és vízgyűjtő csatornáknak a vizes élőhelyekkel a Palicsi- és a Ludasi-tó körzetében. A jövő év szeptember végéig tart a terepi és labormunka, a kutatások és mintavételek alapján a projektumban részvevő intézmények javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni a számos természeti értéket rejtő vizes élőhelyek megőrzése és fejlesztése érdekében. A kapott eredmények felhasználhatók lesznek a vízgazdálkodás, a turizmus és a mezőgazdaság területén is.

Vérfűboglárka peterakás közben (Fotó: Gergely József)

Vérfűboglárka peterakás közben (Fotó: Gergely József)

A hajdújárási szemináriumon a Szabadkai Építőmérnöki Karnak (a projektum fő partnere) a munkatársa, Horváth Mirjana a terepi munka modellezését vázolta fel. Jotanović Tanja, a Palics-Ludas Közvállalat szakmunkatársa az őshonos növények élőhely-revitalizációs célú szaporításáról (növényi magok gyűjtése, üvegház-felújítás, növényszaporítás) beszélt. Šeat Jelena, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének PhD hallgatója a gerinctelen fauna jelentőségét méltatva kiemelte, hogy olyan ritka rovarok élnek a területen, mint a vérfűboglárka és a magyar tarsza. A Ludasi- és a Palicsi-tó környékének madárvilágról és jelentőségéről Nenad Spremo ornitológus, a közvállalat természetvédelmi őre tartott rövid beszámolót. A csatornák mentén cigányrécét, nagy godát és piroslábú cankót jegyeztek fel. A meliorációs csatornák, mint az ökológiai hálózat többfunkciós elemei címmel Szabados Klára biológus, a Tartományi Természetvédelmi Intézet szakembere tartott érdekes előadást. A védett állat és növényfajok élőhelyeinek a felaprózódásával járó veszélyekre hívta fel a figyelmet.

A szemináriumon részvevő helybeli polgárokat az is érdekelte például, hogy mikor lesz újból körbejárható a Ludasi-tó. A tó körüli parcellák tulajdonosai ugyanis a vízpartig kerítéseket állítottak fel, a gazdálkodók pedig elszántják az utolsó fél méter parti sávot is, és a part mentén mezőgazdasági hulladékot halmoznak fel. A valamikori Sárga part teljesen elgazosodott, pedig ott partifecskék és ritka védett növények is éltek.

A kérdésekre válaszolva Dobó Márta igazgatónő elmondta, hogy folytatják a Ludasi-tó keleti partjának rendezését, ami várhatóan már jövőre látható eredményeket hoz. A tó vízminősége is javulni fog, hiszen jövőre Palicson elkészül a szennyvízelvezető főcsatorna, és a kommunális szennyvíz nem fogja tovább terhelni a Ludasi-tavat.

Magyar ember Magyar Szót érdemel