A múlt éghetetlen üzenetei

Kedden este nyílt meg az Óbecsei Városi Múzeumban A múlt éghetetlen üzenetei című kiállítás, amely Zenta szakrális örökségébe enged betekintést. A tárlat középpontjában a város egykori Szent István-templomainak története, valamint Zenta főterének több évszázados vallási és közösségi munkája áll. A kiállítás szerzője Raško Ramadanski, az Óbecsei Városi Múzeum régész-kurátorára.

A tárlat annak a különleges történetnek állít emléket, amelynek során Zenta főterén az évszázadok alatt három Szent István-templom is állt. Az első 1769-ben, a nagy tűzvészben semmisült meg, a második több mint 140 éven keresztül szolgálta a katolikus közösséget, majd az 1911-es tűzvészben súlyosan megrongálódott. A harmadik, monumentális templom építése az első világháború miatt félbeszakadt, befejezetlen falait pedig 1947-ben lebontották. Bár az épületek már nem állnak, több hozzájuk kapcsolódó tárgyi emlék is fennmaradt.

A kiállítás létrejöttét hosszú éveken át tartó kutatómunka előzte meg. Ramadanski érdeklődése még a Zentai Városi Múzeumban végzett munkája során fordult a témakör felé egy 1770-ből származó, Mária Terézia korabeli emléktáblának köszönhetően. Ezt követően a múzeumi raktárban további, évtizedeken keresztül őrzött, egyháztörténeti szempontból jelentős tárgyakra bukkant. Ezek között olyan emlékek is vannak, amelyek korábban nem kerültek a nagyközönség elé. A kutatás során nemcsak a templomok története, hanem az azokhoz kapcsolódó tárgyak és dokumentumok is előtérbe kerültek. A feltárt anyag egyebek mellett Boros Albert síremlékének történetét is érinti.

A kiállítás anyaga korábban Zentán is látható volt, most pedig Óbecsére érkezett. A tárlat egy nagyobb, közel két éve zajló UNESCO-projekthez kapcsolódik, amelynek célja az egykori Szent István-templom történetének és maradványainak feltárása és korszerű bemutatása. A program főpályázója Zenta község Idegenforgalmi Szervezete volt, partnerei pedig a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ, a montenegrói Bauo Kulturális Fejlesztési Egyesület és az Óbecsei Városi Múzeum. Tojzán Ákos, az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója elmondta, hogy az UNESCO által támogatott, Kulturális Kapcsolatok: Kulturális Örökség Megőrzése a Nyugat-Balkánon elnevezésű projekt több kutatási szakaszból állt. A program keretében régészeti feltárások és ásatások zajlottak, szakmai konferenciákat szerveztek, valamint a diákok számára műhelymunkákat tartottak. Mint hozzátette, fontosnak tartották, hogy a tárlat Óbecsére is eljusson, és a helyi közösség is megismerhesse Zenta szakrális örökségét. A kutatás során ugyanis olyan kapcsolódási pontokra figyeltek fel a szakemberek, amelyek párhuzamot mutatnak Zenta, Óbecse és a montenegrói vallási örökség között.

A projekt ugyanakkor még korántsem tekinthető lezártnak. A kezdeményezés részeként az egykori templom helyszínének korszerű, digitális megidézését is tervezik: XR-technológia segítségével a látogatók a jövőben digitálisan rekonstruált formában is megismerhetik majd az egykor Zenta főterén álló épületet. A látványt narráció egészíti majd ki, így a helyiek és a turisták modern, élményszerű módon ismerkedhetnek meg a templom történetével.