Vajdaságban a többnyelvűség nem csupán nyelvészeti fogalom, hanem a mindennapi élet természetes velejárója. A piacokon, az utcán, az iskolákban vagy éppen a munkahelyeken rendszeresen váltunk a magyar és a szerb nyelv között, de a fiatalok életébe ma már az angol vagy a német is szervesen beépül. Bár sokan közülünk kétnyelvű közegben nőnek fel, mégis mindenki más-más úton jár a nyelvtudás terén. Van, aki az óvodai homokozóban ragadta meg a szerb nyelvet, és anyanyelvi szinten beszéli, míg más megérti a szomszédot, de megszólalás tekintetében már bátortalanabb. Olyanok is akadnak, akik felnőttként vették a fejükbe, hogy tanfolyamra járva sajátítják el az államnyelvet, vagy éppen az angolt hívják segítségül, ha hidat kell építeni a közösségek között. Mivel a szerb szláv nyelv, sokan tapasztalják azt is, hogy általa a horvát vagy a bosnyák kifejezések is könnyebben érthetővé válnak.
Körkérdésünkben vajdasági fiatalokat kérdezünk arról, hogyan boldogulnak a nyelvek labirintusában: milyen nyelveket beszélnek, mennyire magabiztosak szerbül, és hogyan segít nekik a nyelvtudás a szomszédos népek megértésében. Bár a válaszok változatosak, egy dologban mindenki egyetért: minden egyes nyelvvel egy újabb ajtó nyílik a világra.
Nagy Bence: – A szüleimmel otthon természetesen magyarul beszélünk, de mivel Szabadkán nőttem fel egy vegyes lakosságú utcában, a szerb nyelv észrevétlenül ragadt rám a többi gyerekkel játszva. Nem okoz gondot, ha szerbül kell elintéznem valamit a hivatalban, vagy ha szerb barátokkal beülünk valahová kávézni. A szerb nyelvtudásomnak köszönhetően a többi szomszédos szláv nyelvet is könnyen megértem: a horvátot például, de a szlovén vagy a bolgár hallgatásakor is elcsípek rengeteg ismerős szót, ami nagyon hasznos, ha a régióban utazgatok. A szerb mellett angolul is elég jól beszélek, mert a munkámhoz elengedhetetlen, de itt, Vajdaságban mégis a szerb nyelvtudást érzem a legfontosabbnak.
Molnár Eszter: – Sajnos nem mondhatom el magamról, hogy folyékonyan beszélek szerbül, tiszta magyar faluban nőttem fel, ahol keveset hallottam a nyelvet. Megérteni nagyjából mindent megértek, ha lassan és érthetően beszélnek hozzám, de megszólalni még mindig egy kicsit bizonytalan vagyok, mert félek, hogy hibázok a ragozásban. Jelenleg éppen egy nyelviskolába járok Újvidéken, mert szeretném végre leküzdeni ezt a gátlást, és sokkal magabiztosabbá válni. Az angol viszont nagyon jól megy, a középiskola óta folyamatosan használom, úgyhogy ha külföldiekkel kell kommunikálni, inkább ahhoz nyúlok. De a célom az, hogy egy éven belül a szerb is úgy menjen, mint a magyar.
Mészáros Gábor: – Elég érdekes helyzetben vagyok. A középiskolát szerb tagozaton végeztem, szóval a hivatalos dolgokat meg a szakszavakat egész jól megértem, de a laza szlenggel néha még én is megküzdök. A szerb mellett a németet tanultam évekig, és a német meg a szerb egész jól elfér egymás mellett a fejemben. Mivel a szerb alapból jól megy, a horvát vagy bosnyák zenéket, videókat meg cikkeket gond nélkül megértem. Néha szembejön egy-két eltérő szó, de a nyelvtan meg a kifejezések nagy része annyira hasonlít, hogy nem gond a megértés. Szerintem itt, a határ mellett hatalmas plusz, ha az ember nem ragad le egy nyelvnél, hanem többön is fel tudja találni magát.
Szalai Lilla: – A mindennapokban leginkább magyart hallok magam körül, de a szerb nyelvet sem lehet és nem is szabad kikerülni. Gimnáziumban kezdtem el komolyabban foglalkozni vele, de igazán akkor ragadt rám, amikor munkát vállaltam. Nem beszélem tökéletesen, néha hibázok, de a vásárlókkal és a beszállítókkal gond nélkül szót értek. A szerbtudásom abban is sokat segít, hogy ha átmegyünk Horvátországba a tengerre, egyáltalán nem érzem magam külföldinek, hiszen a szavak nagy része ugyanaz vagy nagyon hasonló. Emellett társalgási szinten beszélek angolul is, amit főleg utazáskor használok, de itt, Vajdaságban a szerb és a magyar kombinációja az, ami valóban kinyitja az ajtókat.
A sikeres szerb nyelvű tanulmányokban és a mindennapi kommunikációban segít a Magyar Nemzeti Tanács is. Az Európa Kollégiumban nemrégiben zárult az az intenzív szerb nyelvi képzés, amelyen az első évfolyamra beiratkozott egyetemisták vettek részt, tudásszint szerint két csoportba osztva 18-an. A program 80 órából állt, a MNT 2012 nyara óta immár 14. alkalommal szervezte meg a komplex felsőoktatási ösztöndíjprogram részeként. A tanfolyam azért fontos, mert a tömbben élő fiatalok általa fel tudnak készülni arra, hogy bekapcsolódjanak a szerb tannyelvű egyetemi oktatásba.
Nyitókép: Az Európa Kollégiumban nemrégiben zárult az az intenzív szerb nyelvi képzés, amelyen az első évfolyamra beiratkozott egyetemisták vettek részt (Fotó: Paraczky László)
