Katasztrofális hozamokkal, de rekordközeli minőséggel kezdődött meg az őszi kalászosok betakarítása a tordai határban. A tavaly őszi aszály, a májusi drasztikus fagyok, majd a korai hőhullám miatt a búza hektáronkénti átlaga mindössze 4–4,5 tonna. Bár a hiányzó kilogrammokat semmi sem pótolja, a gazdák számára sovány vigasz, hogy a betakarított szemtermés fehérjetartalma és hektolitersúlya rendkívül kimagasló.
A tordai határban június 20-án kezdődött meg az aratás, az eredmények azonban, Dvorák Edének, a Tordai Földműves-szövetkezet igazgatójának meglátása szerint kiábrándítóak.
‒ Az őszi búza hozama holdanként mindössze 20–25 mázsa, ami hektáronként 4–4,5 tonna, tehát átlag alatti termés. Valamivel kedvezőbb a helyzet az őszi árpa esetében, amely erősebb gyökérzetének és korábbi fejlődési ciklusának köszönhetően jobban átvészelte a viszontagságokat: a földműves-szövetkezet átlaga ennél a haszonnövénynél eléri a hektáronkénti 5,5 tonnát, ami nagyjából 32 mázsának felel meg holdanként.
Az igazgató elmondta, hogy a gabona iránti vetési kedv az idén rekordot döntött, hiszen az elmúlt évekhez képest jóval nagyobb területen került földbe az árpa és a búza. Hozzátette, hogy a gyenge termésátlagok hátterében a rendkívül kedvezőtlen és szélsőséges időjárás áll, amely már tavasszal komoly csapást mért a gabonafélékre.
‒ A kalászosodás kritikus fázisában érkező késői fagyok idején a hőmérséklet egészen −4 °C-ig süllyedt, ami látványos károsodást okozott a növényeken. Ezt tetézte a drasztikus tavaszi aszály: a tordai határban áprilisban mindössze 12, májusban pedig csupán 27 liter csapadék hullott négyzetméterenként, ráadásul május közepétől beköszöntött a korai, intenzív hőhullám. A hőség és a szárazság miatt a búza olyannyira megsínylette a körülményeket, hogy nehezen tudta kitolni a kalászt a zászlóslevélből. Május végére a búza teljesen elveszítette zöld lombozatát, így a gazdák jelentős része elhagyta a második gombaellenes kezelést, mivel a felszáradt állományban ennek már semmi értelme nem volt. Június 1-jére szinte levél nélkül maradt a búza, és a kényszerérettség állapotában már csak a szárból tudott táplálkozni – magyarázta Dvorák.
Dvorák Ede, a Tordai Földműves-szövetkezet igazgatója (Fotó: Vidács Hajnalka)
Kiderült, hogy a mennyiségi veszteségekkel szemben a betakarított gabona minőségi mutatói rendkívül jók, szinte rekordokat döntenek. Az igazgató elárulta, hogy a búzát kifejezetten szárazon, 10–12 százalékos nedvességtartalommal aratják, a hektolitersúly stabilan 78 feletti, a fehérjetartalom viszont kiemelkedő, 14–18 százalékos.
‒ A minőség ugyan kiváló, de a hiányzó kilogrammokat ez sem pótolja. A jelenlegi munkálatokat a hirtelen betörő változékony és esős időjárás hátráltatja. Bár a csapadék a kapáskultúráknak – a kukoricának és a napraforgónak – kifejezetten jót tesz, a gabona aratását teljesen leállította. A sorozatos megázások ráadásul veszélyt jelentenek, mivel rontják a búza minőségét és csökkentik a hektolitersúlyát, ami a határértéken mozgó tételeknél súlyos minőségromlást idézhet elő. Az időjárás-előrejelzések szerint a napokban stabilizálódik az idő, így a gazdák abban bíznak, hogy a kényszerpihenő után a kombájnok teljes erővel, egyszerre vonulnak ki a határba, és a héten befejezik a kenyérgabona betakarítását – tette hozzá Dvorák Ede.
Nyitókép: (Fotó: Vidács Hajnalka)
