Hitben és múltban gyökerező jövő

A csütörtökön megkezdődött magyarittabéi falunapok mai programján a helyi református templom állt a középpontban: a hívek hálaadó istentiszteleten ünnepelték meg az épület fennállásának 160. évfordulóját. Az istentiszteleten Ft. Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke hirdetett igét.

Az ünnepi igehirdetés központi gondolata a történelmi emlékezet, a gyökerekhez való ragaszkodás és az isteni gondviselés volt. A prédikáció párhuzamot vont a babiloni fogságból hazatérő és templomot újjáépítő zsidó nép, valamint a Bánságba érkező magyar ősök sorsa között, akik a semmiből, nehéz fizikai és lelki küzdelmek árán teremtettek otthont, és emeltek Istennek házat.

Az elhangzottakban kiemelték: a 160 éves templom annak a jele, hogy Isten nem feledkezett meg délvidéki népéről. A püspök úr köszönetet mondott a múlt és a jelen „templomőreinek” – a lelkipásztoroknak, gondnokoknak, presbitereknek, a falat építő kétkezi munkásoknak, valamint azoknak az édesanyáknak és családoknak, akik generációkon át megtöltötték élettel a templom padjait a keresztelők, konfirmációk, esküvők és a gyász idején.

‒ Ez a templom 160 évvel ezelőtt épült fel, miközben idén ünnepeljük a település alapításának 240. évfordulóját is. Ez az épület arról tesz bizonyságot, hogy voltak, akik fontosnak tartották a hit megélését, mert tudták, hogy Isten az, aki megtartja őket. Ma ezért adunk hálát, ugyanakkor ez az ünnep figyelmeztet is minket: ha jövőt szeretnénk, erre a hitre kell építenünk. Példát kell vennünk az ősöktől, és Krisztust kell követnünk, hogy mi magunk is hűséges ajtóőrzők és templomőrzők legyünk – mert így válhatunk nemzetünk és a kereszténység javára ‒ nyomatékosította a püspök.

Nt. Kovács Csaba 2023. augusztusa óta látja el a magyarittabéi hívek lelkigondozását.

‒ Az egyházi iratok egyértelműen bizonyítják, hogy az ősök mindennél jobban ragaszkodtak református hitükhöz. Számukra létfontosságú volt, hogy az új otthonukban azonnal legyen lelki hajlék és lelki vezető, aki összefogja a közösséget. Bár a történelmi dokumentumok némileg eltérnek abban, hogy a lelkipásztor érkezése pontosan az első bevándorláskor vagy az első év elteltével történt-e, az megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a hitélet megszervezése egy éven belül teljes mértékben megvalósult. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a közösség tagjai már a legelső évben hivatalos engedélyt kaptak az akkori hatóságoktól arra, hogy egybegyűlhessenek, istentiszteletet tarthassanak és közösen imádkozhassanak – mesélte a tiszteletes.

Az istentiszteletet követően megnyílt a falu régi Bibliáit bemutató kiállítás, majd a temesvári Mésa adott ünnepi koncertet.