A mezőgazdasági támogatási lehetőségekről tartottak lakossági fórumot csütörtökön a magyarittabéi Deák Ferenc Kultúrotthon épületében, ahol Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője és Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes ismertette az idei pályázatokat és intézkedéseket. Az egybegyűlteket Zec Éva magyarittabéi falugazdász köszöntötte.
Tóbiás József elmondta, hogy a parlament mezőgazdasági bizottsága múlt pénteki ülésén elfogadott több záradékot is, amelyekből a legfontosabb a tejtermelőkre vonatkozik: ebben a minisztériumtól és a kormánytól azt kérik, hogy állami intézkedéssel vásárolják fel a gazdáktól a tej 15 százalékát, hogy abból tejport készítsenek három szerbiai tejüzemben. Elmagyarázta, hogy ez az intézkedés a következő három hónapra vonatkozna, amíg a tárca az Európai Bizottsággal nem tárgyalja meg a tejtermelésben fennálló nehézségeket. Felszólalásában kitért arra is, hogy a mezőgazdasági minisztérium ígérete alapján a gazdák a tavaszi vetés megkezdése előtt vagy közben kapják meg a hektáronkénti 18 ezer dináros területalapú támogatást.
‒ Az idei év újdonsága, hogy a területalapú támogatást számlákkal kell fedezniük a termelőknek. A tárca ebben az esetben minden olyan számlát elfogad, ami kapcsolódik a gazdaság mindennapi tevékenységéhez, és erre több hónapos határidőt biztosít: itt szóba jöhet a vetőmagra, üzemanyagra, műtrágyára, sőt a növényvédő szerekre kiállított számla is, de ugyanúgy egy szervizre, traktorgumira, vagy az állatorvos díjára kiállított nyugta is. A második részlet kapcsán még sok a kérdés – fogalmazott Tóbiás József.
A helybeliek érdeklődve hallgatták a Vajdasági Magyar Szövetség szakpolitikusait (Fotó: Vidács Hajnalka)
A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője kitért az agrárbüdzsé vidékfejlesztésre szánt keretére is, amit az idén a duplájára, összesen 12,8 milliárd dinárra növeltek. Hozzátette, hogy ez az összeg tavaly 5,8 milliárd dinár volt, tavalyelőtt pedig 7,2 milliárd. A szakpolitikus kitért arra is, hogy a jószágokra vonatkozó támogatások összege nem változik: a törzsállománynál a szarvasmarhák után 55 ezer dinár jár, a sertésekre 18 ezer, a juhokra és kecskékre 10 ezer dináros támogatás jut, a hizlalt sertések után 1500 dinárt, a bárányokra és a kecskékre 3 ezret, a hízómarhák után pedig 22 ezer dinárt fizetnek egyedenként.
‒ Az első ellésű üszőkre a gazdák továbbra is megkapják a plusz 100 ezer dinárt, de esetükben a támogatott jószágok számát 20 egyedre csökkentették, ami meglepetést okozott bizonyos gazdaságokban. A tejprémium marad 19 dinár, és nem feledkezünk meg a méhészekről sem, akik ezer dinárra számíthatnak kaptáronként – magyarázta Tóbiás József, aki gondolatait zárva elmondta, hogy napirendre került Szerbia mezőgazdasági stratégiája, ami – véleménye szerint – egy nagyon jól előkészített dokumentum, csak kérdés, mennyire fogják betartani a gyakorlatban.
‒ Össze kellene kapcsolódjon a szántóföldi növénytermesztés az állattenyésztéssel, a feldolgozóipar a nyersanyagkészlettel, és a gyümölcs- valamint a konyhakertészeti termesztéssel együtt a késztermékeket exportáljuk, mert ezzel nagyobb nyereségre tennénk szert – nyomatékosította Tóbiás József.
Tóth Zoltán elmondta, hogy a tartományi mezőgazdasági titkárság idei költségvetése 11,7 milliárd dinár, és összesen 27 pályázati kiírást terveznek. A támogatások – többek között – érintik az öntözésfejlesztést, állattenyésztést, fiatal gazdák eszközbeszerzését, valamint a feldolgozóipari beruházásokat. A tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes elmondta, hogy kiírásaikkal a kis- és középvállalkozásokat szólítják meg.
‒ Öntözésfejlesztésre az idén 480 millió dináros keretösszeget biztosítunk, mivel a tartós aszály nehéz helyzetbe hozta a termelőket. Ugyanilyen fontos az állattenyésztés felzárkóztatása is, ezért a tenyészállatok beszerzésére a tavalyi 250 millió dinár helyett 300 millió dinárt irányoztunk elő az idénre. A támogatások mértéke a legtöbb esetben 60 százalék, de elérhető a 70 százalék is, ha a pályázó 40 év alatti gazdálkodó. Nők esetében – életkortól függetlenül – szintén 70 százalékos támogatás érhető el. Vannak olyan pályázataink is, amelyeknél a támogatás mértéke ennél jóval nagyobb: a tenyészállatok beszerzésénél akár 90 százalékos visszatérítés is lehetséges. Ösztönözzük az organikus biogazdálkodást is, a startup kiírásainkkal pedig a fiatal gazdákat támogatjuk – hangsúlyozta Tóth Zoltán, aki beszélt arról is, hogy az önkormányzatok számára is írnak ki pályázatokat a határutak és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére.
Tóth Zoltán a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap hitelvonalaival kapcsolatban elmondta, hogy az idén is 13 hitelvonalat hirdet meg. Kiderült, hogy ezek a hitelek márciustól októberig érhetők el, 700 millió dináros kerettel, 1 százalékos kamattal, ötéves futamidővel és tizenkét hónapos türelmi idővel. A lehívható összeg 300 ezer dinártól 7 millió dinárig terjedhet.
Patai Attila a magyarittabéi termelők nevében elmondta, hogy számukra sokat jelentenek ezek a tájékoztató fórumok.
‒ A támogatások nélkül sokkal nehezebb helyzetben volnánk. Itt hiteles információkat kapunk – hangsúlyozta.
A Vajdasági Magyar Szövetség a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével, a falugazdász-hálózattal és az önkormányzatokkal közösen indította el lakossági fórumsorozatát, amely összesen 27 helyszínt érint, és március 19-én zárul.
Nyitókép: A magyarittabéi gazdákat Tóbiás József, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője és Tóth Zoltán tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes tájéko(Fotó: Vidács Hajnalka)


