A Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület Értéktár Bizottsága útjára indította a Szállási szemmel elnevezésű hungarikumprogramot. A kezdeményezés első szakasza az állati eredetű termékekre összpontosított. Ősszel Szállási szemmel 2. néven indult el a program második része, amely a kertekre és a gyümölcsösökre helyezi a hangsúlyt. A napokban megtartották az idei első foglalkozást, a résztvevők egy gyümölcsösben és egy szőlőültetvényen is jártak.
Hajvert Lódi Andrea, a bizottság elnöke elmondta lapunknak, hogy a tavaszi metszés állt a fókuszban.
– Gogolák Laci bácsi iránymutatást adott a gyümölcsfák metszéséhez, majd Lódi Miklós a szőlő metszéséről tartott előadást. Az alkalmakat dokumentáljuk, hogy megőrizzük őseink tudását, és eljuttassuk azokhoz is, akik nem tudtak részt venni az eseményen. Reméljük, így sikerül megőrizni valamit abból, amit apáinktól örököltünk. A Szállási szemmel program második részében a gyakorlati tevékenységek a kertekre koncentrálnak, ezért is vártuk nagyon a tavaszt, hogy megkezdődhessenek a gyakorlati foglalkozások. Az év első összejövetelén a metszéssel kezdtünk – számolt be az elnök, és hozzátette, hogy a következő hetekben megkezdik a veteményezést is. Elsőként a borsót, a spenótot, a retket és más zöldségeket ültetik el. Számos további alkalom vár ránk, amikor találkozhatunk és az idősebbektől tanulhatunk – tette hozzá Hajvert Lódi Andrea.
Gogolák László annak idején Bajsáról költözött Bácsfeketehegyre, és itt kezdett szőlő- és gyümölcstermesztéssel tevékenykedni.
– Akkor még nem nagyon tudtam metszeni, de jártunk piacozni, és abban az időben sok gyümölcsész megfordult a piacokon, így mindig akadt valaki, akitől tanácsot kaptam. Volt néhány könyvem is, például a Nagy öröm a kiskert, amelyből láttam, mit hogyan kell csinálni, de nem minden úgy alakul, ahogy a könyvben áll. Általában a saját eszem szerint metszek – lehet, hogy néha nem tökéletesen, de ha az időjárás is kedvező, mindig van termés – mondta Gogolák László, és hozzátette, hogy gyümölcsösében alma-, körte-, cseresznye- és szilvafa is található.
– Manapság az okostelefon és az internet segítségével még többet lehet megtanulni a metszésről. Én azonban már nem hallgatok ezekre, úgy gondolom, hogy a metszéshez elsősorban egy kis szeretet kell. Imádok metszeni, és nem árt egy kis művészi érzék sem, hogy a fa szép formát öltsön. Néha egy-egy ágat csak azért vágok le, hogy esztétikailag rendezett legyen a lombkoronája – vallotta be Gogolák László.
A foglalkozás egyik résztvevője, Lackó Endre hobbikertész, gyümölcsész és szőlész elmondta lapunknak, hogy kíváncsiságból csatlakozott a programhoz.
– Szerettem volna látni, hogyan végezték az idősek a metszést, locsolást és ápolást a gyümölcsösökben. Nekem is van szőlőtőkém, valamint alma-, körte-, cseresznye- és meggyfáim. A foglalkozáson hallottak főként megerősítettek a technikákban, amelyeket én is alkalmazok a kis gyümölcsösömben – fogalmazott a hobbikertész.
Nyitókép: Lakatos János
