A napszámosok tavasztól őszig dolgoznak a határban, ahol különféle kétkezi mezőgazdasági munkát végeznek. Ebben kulcsszerepet játszik a bandagazda, aki összefogja a napszámosokat, felfogja a gazdálkodótól a munkát, amit aztán megszervez és levezényel együtt dolgozva a többiekkel. Ilyen bandagazda csaknem már harminc éve a moholi Bálizs Gizella. A felsőhegyi–oromparti származású, hetvenéves asszony szereti ezt csinálni, szakmaként tekint rá, és folytatni kívánja addig, ameddig csak bírja. Elmondása szerint 1984-ben az adai mezőgazdasági kombinátban kezdett napszámosként dolgozni, később ott is vált bandagazdává.
Az elmúlt harminc évben minden szezonban tevékenykedett valamennyi időt bandagazdaként, ha nem is a teljes idényben, mert közben gyári munkásként is helytállt. Tavaly körülbelül hatvanöt fős bandával dolgozott az adai, a moholi és a zentai határban. A gazdálkodók megkeresésére a vezetésével a napszámosok sok mindent elvégeznek, egyebek között paprikát kapálnak és szüretelnek, káposztát és zellert palántálnak, felszedik a fokhagymát, vöröshagymát, krumplit, céklát, zöldséget, zellert és a sárgarépát.
– A bandagazda feladata, hogy összehozza a munkást és a gazdát. Kettejük között vagyok, egyik oldalamon a gazda, a másikon a munkás, és nekem kell összekovácsolni ezt a kapcsolatot. Megbeszélni, hogy most ehhez a gazdához megyünk dolgozni, ezekkel az emberekkel, és ennyi napszámért. A fizetséggel általában nincs gondom, mert két-három olyan gazdával dolgozok együtt, akik becsületesen megmondják, hogy a többiek mennyit fizetnek, amit ők is megadnak, és még soha nem ejtettek át. Most 3500 dinár volt a napszám, amit nyolc óra munkáért fizetnek. Egyidőben voltak olyan követelések, hogy attól számolják a napszámot, amikor felülnek a kocsira. Ez viszont nem lehet, mert mi öt órakor indulunk, de azért nem fizetnek egy órát a napszámosnak, hogy ül a kocsin. Gyorsan leszoktak a követelőzésről, így a nyolcórás munkaidő akkor kezdődik, amikor leszállunk a kocsiról, és belefogunk a munkába. Ebben van fél óra reggeliszünet, és délben húszperces kávészünet. Mostanság a gazdák mindennap kifizetik a napszámosokat. Korábban ez nem így volt, hanem hetente egyszer, szombaton volt fizetés. Nekem jobb a mostani rendszer, mert nem kell irkálni a neveket, és nem kell vezetni a ledolgozott napokat. A napszámosok egy része nem a becsületességéről híres, ezért előfordult, hogy egyik-másik azt állította, hogy négy napot dolgozott, de csak három nap volt ott, és ennyi volt felírva a füzetbe is. Ez többször is problémát okozott, mert a hasonszőrű társa is azt állította, hogy igaza van, ezért néha elúszott egy-egy napszámom. Ezért rászoktunk arra, hogy hacsak lehet, úgy rendezi a gazda, hogy a munkanap végén fizet. Így senkinek nem lehet egyetlen szava sem, hogy hány napot dolgozott, mert a nap végén megkapta a napszámot – mondta Bálizs Gizella.
A napszámosok között vannak nők és férfiak vegyesen – tudtuk meg a bandagazdától. Megjegyezte, hogy a többségük idősebb, főként nyugdíjas vagy segélyen élő személy, de vannak köztük fiatalok is. A bandájának megvan a húsz-huszonöt fős magja, akikre rendszeresen számíthat az elvállalt munkák elvégzésénél. Ők inkább középkorú és idősebb személyek. Elmondta, ha több a munka, akkor alkalmaz újabb napszámosokat is, de mindenkitől keményen megköveteli, hogy a munkát becsülettel végezze el. Hangsúlyozta, hogy bandagazdaként az elvállalt munkát kötelességének tartja rendesen végigcsinálni, mert ha törik, ha szakad, annak meg kell lennie. Ugyanakkor mindig kiáll az emberei mellett is, és konfrontálódik a gazdával, ha az alaptalanul bírálja a munkájukat.
– Sok napszámost alkalmazok. Úgy szoktam csinálni, hogy aki jelentkezik napszámosnak, az mind megpróbálhatja a munkát. Ennyi év tapasztalattal a hátam mögött már felmérem, hogy ki alkalmas napszámosnak, és ki nem, de előfordul, hogy tévedek. Ha nem megy neki, akkor holnap már nem jön. Vagy ő nem akar, vagy én mondom meg neki, hogy ne jöjjön. Így sok ember megfordul nálam egy szezonban, az idén a napi létszám általában negyven napszámos volt. Bár a csapat összetétele rendszeresen változott, mert néhányan nem jöttek, de érkeztek helyettük mások. A szezon folyamán hatvan-hatvanöt napszámos is dolgozott nálam – magyarázta Bálizs Gizella.
A bandagazda hozzátette, hogy sokszor mérgelődik, de már megtanulta elfogadni, hogy a napszámosok egy része megbízhatatlan, egyszer jönnek dolgozni, egyszer nem, közben különféle kifogásokkal indokolják a távolmaradásukat. Megjegyezte, hogy a technikai fejlődés hatására megváltozott a napszámosok világa is, mert mostanában a munkások már többnyire telefonon jelentkeznek dolgozni, és a gazdák is telefonon fogadják fel egy-egy feladat elvégzésére. Korábban a munkás és a gazda is házhoz ment, ahol a bandagazdával megegyeztek, és közben megismerték egymást személyesen is.
Az elvállalt munkát rendesen el kell végezni – illusztráció (Gergely Árpád felvétele)
Nyitókép: Bálizs Gizella ( Csincsik Zsolt felvétele)
