2024. április 17., szerda

Baj van a húskivitellel és a legelőkkel

Törökfaluban szakmai megbeszélést tartottak a szerbiai húsmarhatenyésztők

A gunarasi Kasum és az újvidéki Agroprofit húsmarhatenyésztő egyesületek szervezésében pénteken Törökfaluban az egyesületek tagságát képező húsmarhatenyésztők tartottak szakmai megbeszélést az ágazat jelenéről és jövőjéről az ország egész területéről. Az állattartók jelenleg 25 000 húsmarhát tartanak, köztük borjakat, vágómarhákat és törzsállatokat is. A húsmarhafajták közül legnépesebb az angusállomány, de van szép számban hereford, charolais és limusine is. A házigazdák nevében Berze Tibor, a Kasum és Čedomir Keco, az Agroprofit elnöke köszöntötte a résztvevőket a megbeszélésen, amelyen jelen volt dr. Nenad Katanić, a mezőgazdasági miniszter segédje, a belgrádi cseh nagykövetségről Vanja Vladimir agrárgazdasági diplomata és a Szerbiai Gazdasági Kamarából Jasna Stevanović.

A szakmai megbeszélésen többek között a szerbiai húsmarhatenyésztés helyzetéről, lehetőségeiről és az ágazatot sújtó gondokról volt szó. Köztük az élő állat, a hús és a húskészítmények értékesítéséről és az ezeket sújtó vámokról, illetve az új piacok megszerzéséről, valamint a legelők egyelőre rendezetlen hasznosításáról és használatáról. Továbbá bejelentették, hogy a húsmarhatenyésztők a Kasum és az Agroprofit egyesületen keresztül csatlakoztak a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztői ágazatához a hatékonyabb érdekérvényesítés végett.

Čedomir Keco, az Agroprofit elnöke fontos szakmai találkozónak nevezte a húsmarhatenyésztők összejövetelét Törökfaluban. Mint elmondta, az idei évtől új időszak kezdődik a húsmarhatenyésztésben Szerbiában, különösen Vajdaságban, mert elérték a 25 000 egyedet számláló állományt.

– Ez egy szolid alap a húsmarhatenyésztés további fejlesztésében, amelyben jelentős szerepük van azoknak a farmereknek, akik részt vettek ezen a találkozón. A farmereink a legjobbak a régióban a charolais, az angus, a hereford és limusine tenyésztésében. Elértük, hogy az emberek megértették, üzletileg és gazdaságilag is szerveződnünk kell, ezért betagosodtunk a Szerbiai Gazdasági Kamarába mint húsmarhatenyésztők. Ez új kihívást jelent a számunkra. Regionálisan fogjuk lefedni a területet, hogy az embereknek minél több elérhetőségük legyen hozzánk. A célunk megtudni, hogyan lehet piacra jutni, hol találkozunk gondokkal a piacon, és világos üzenetet küldtünk az államnak, hogy a szerbiai marhahús és vágómarha piacra juttatásában segítenie kell a gazdasági diplomáciának is. Ehhez megadunk minden adatot, hogy ez megvalósuljon. Tudnánk szállítani Olaszországba és Görögországba, de ebben akadályoznak bennünket bizonyos európai uniós előírások, amelyek a vámokra vonatkoznak a húsok esetében, és ezt nem tudjuk elfogadni. Emiatt nagyon elégedetlenek vagyunk, és szeretnénk felülvizsgáltatni ezt az Európa Unióval kötött régi megállapodást – nyilatkozta Čedomir Keco.

Berze Tibor, a Kasum elnöke a legelők rendezetlen hasznosítására és használatára, valamint gyakori beszántására hívta fel a figyelmet, ami miatt már többször összetűzésbe kerültek a községekkel és a helyi közösségekkel.

– A vagyonjogi viszonyokkal van probléma, mert állami földterületről van szó. Ezeket állami földként adták bérbe, és minden község és helyi közösség saját tulajdonának tartja, ezért különféleképpen engedélyezik a legelők használatát. A legelőket tulajdonképpen az állattenyésztőknek kellene használniuk, de ezt nem tudjuk elérni, mivel a belgrádi földintézet ezt képtelen koordinálni. Horvátországban és Magyarországon már az állam fizet a legelők használatáért, nálunk viszont olyan emberek is használják, akik megtermelik a szénát, majd azzal üzletelnek. Azt szeretnénk elérni, hogy aki állattartással foglalkozik, vagy farmja van, az legyen előnyben a legelők felhasználásánál – mondta Berze Tibor, aki szerint kérdéses az is, hogy mi lesz a felszántott legelőkkel. – Az illetékes felügyelőknek nincsenek pontos adataik arról, hogy melyik terület a védett, és melyik a legelőterület. Ezért nem tudják ellenőrizni, hogy ki szántotta fel a legelőt. Erre egy olyan modellt kellene létrehozni, amely a felszántott területeket visszaállítaná legelővé. Ez megvalósul, amint Szerbia tagja lesz az Európai Uniónak. A környező országokban ez a folyamat mindenhol megtörtént. Szerbiában az IPARD-pályázaton keresztül felállítottak egy EU-s munkacsoportot, és várhatóan 2027-ig az összes legelő státuszát rendezik – hallottuk Berze Tibortól.

A mezőgazdasági minisztérium készen áll azon problémák megoldásának segítésére, amelyek a húsmarhatenyésztő ágazatot és az állattenyésztőket sújtják – tudtuk meg dr. Nenad Katanićtól.

– A húsmarhatenyésztő ágazatban sok a lehetőség, folyamatosan fejlődik, és az elmúlt években jelentősen megnőtt a tenyésztők és a tenyészállatok száma is. Biztos vagyok benne, hogy fejleszteni tudjuk az együttműködést annak érdelében, hogy segítsünk minden húsmarhatenyésztőnek – mondta a mezőgazdasági minisztérium tisztségviselője. Hozzátette, hogy a Szerbiában megtermelt hús kivitele komplex kérdés, mivel lehetőség van élő állat, valamint hús és húskészítmények értékesítésére is, ami két külön terület. Ezekben az ügyekben is hajlandók az egyesületek segítségére lenni.

Nyitókép: A húsmarhatenyésztők számos gondra mutattak rá a törökfalui találkozón (Fotó: Csincsik Zsolt)