A nem banki pénzügyi intézményekről szóló törvény elfogadása után megteremtődtek a feltételek az ország gyorsabb gazdasági fejlődésére.
A Šokšić család (Fotó: Kecskés István)
Az USAID BEP amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség, együttműködve a selenčai (bácsújfalui) Biotermelési Központtal a Beruházással a növekedésért elnevezésű kampány keretében a tarasi Šokšić biofarmra látogatott. Választ keresnek arra a kérdésre, hogyan lehet pénzt biztosítani a mezőgazdasági termelés bővítésére, és miért van szükség a nem banki pénzügyi intézmények támogatására.
A cél az, hogy lehetővé tegyék a nem banki intézményeknek a pénzügyi tevékenységet, amivel szélesülnének a mikro-, kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatásai. Az egyik ilyen támogatást igénylő családi vállalkozás az organikus termeléssel foglalkozó tarasi Šokšić biofarm. Főleg gyökérzöldséget, krumplit, céklát, sárgarépát és káposztát termelnek, de más termékeik is vannak, mivel szerintük csak a nagy választékkal lehet megmaradni a piacon.
– Néhány hold földdel kezdtük és jelenleg hét hektáron termelünk vegyszermentesen kerti veteményeket. Főleg szabadföldi termelésünk van. Kizárólag saját befektetéseinkkel bővültünk, de most egy hűtőházra lenne szükségünk, amit a saját forrásainkból képtelenek vagyunk biztosítani. A bankok nem tartják fontosnak a kistermelők hiteltámogatását, de a banki hitelek a kistermelők számára különben is kedvezőtlenek. Nekünk e helyett alapítványok és nem banki intézmények támogatására lenne szükségünk. Számunkra befektetésnek számít az is, hogy mindkét fiunk a mezőgazdasági egyetem organikus termeléssel foglalkozó szakán szerzett oklevelet, illetve tanul. Termékeinket a zöldségpiacon értékesítjük, illetve a nagyáruházaknak (IDEA, Univerexport, Super Vero) szállítjuk le – mondja Gordana Šokšić tulajdonos.
Szerinte nyilvánvaló, hogy a hazai termelők nem hasonlíthatják össze magukat a nyugati kollégáikkal, de szembetűnő, hogy a régió környező országainak a termelői jóval nagyobb pénzügyi támogatásban részesülnek. Az sem mellékes, hogy a pénzügyi intézmények a hiteleken kívül szakmai támogatást nyújtanak, ami szintén fontos lenne a hazai termelők számára is.
Az USAID BEP felmérései azt mutatják, hogy a kis pénzügyi intézetek által Szerbia a következő négy évben csaknem kilencszázmillió eurós támogatásra tehetne szert, amivel százezer új munkahelyet lehetne nyitni – nyilatkozta Sandra Rodić, az USAID projektumának szakmunkatársa.
Jozef Gašparovski, a Biotermelési Központ elnöke szerint akár csak a többi vállalkozó, az organikus termeléssel foglalkozó gazdálkodók is számos problémával szembesülnek, amelyek nehezítik a termelés bővítésének a lehetőségeit. Annak ellenére, hogy az organikus termékek iránt van érdeklődés, a termények jók, és megvan a tudás is. Javítani kell azonban az ügyviteli hátteret és lehetővé kell tenni számukra, hogy hozzáférjenek a pénzügyi alapokhoz és a nem banki intézmények pénzügyi támogatásaihoz.
