Hagyományos kézimunka-kiállítás, egész estet betöltő történelemóra, valamint a helyi kulturális és hagyományos értékeket ismertető előadás várta a látogatókat a szenttamási, XIX. Kulturális hagyományok napja rendezvénysorozaton.

(Paraczky László felvétele)
A Ruka spasa egyesület szervezésében a Kultúrotthon galériájában október 28-án megnyílt a Bácskai kézimunkák elnevezésű kézimunka-kiállítás, melynek keretében az egyesület ügyes kezű asszonyai bemutatták eddigi hagyományőrző tevékenységüket: az egy-egy korszakot ábrázoló kézimunkákat, a vidékünkre jellemző népviseleteket, továbbá a régi hagyományos receptek alapján készült finomságokat. A rendezvénysorozat megnyitóján a vendégeket az intézmény igazgatója, Sonja Stojnović köszöntötte, aki többek között elmondta, az elmúlt mintegy két évtized alatt a szervezők teljes egészében bemutatták Szenttamás népviseleti értékeit, továbbá az itt élők gasztronómiai különlegességeit.
− A célunk az, hogy megvigyázzuk és továbbadjuk az itt élő szerb és más nemzetiségek hagyományait, szokásait, ezenkívül pedig bemutatunk néhány régi mesterséget és őseink ételkülönlegességeit. Az érdeklődők ma este megtekinthetik a Ruka spasa egyesület kézimunkáit, amelyeket egykor a bácskai, vagyis az itt élő nép ugyanígy készített. A Kulturális hagyományok napja rendezvénysorozatnak ugyanakkor interaktív jellege is van, hiszen a látogatók közvetlenül is bekapcsolódhatnak a programba – mondta Sonja Stojnović.
A második rendezvényen, október 29-én a Zsebszínházban Szenttamás a cári Oroszországban, valamint A 18. századi szerb népvándorlások témakörben dr. Milan Micić író és történész tartott történelmi összefoglalót. A hasonló témakörök a szenttamási szerbség, ezen belül is a hadseregben szolgáló szenttamási katonatisztek életét, a vándorlásokban betöltött szerepét dolgozta fel, eredeti dokumentumok, térképek bemutatásával. A történész elmondta, a szerb identitás és az egyház már akkor is szorosan összefonódott.
− A főpapságnak az a félelme, hogy Magyarországon elveszik a szerbek identitása, a 18. században megnyitotta kapuit a szerb–orosz kapcsolatok előtt. Az itteni szerb kultúra ennek köszönhetően kettős: közép-európai és orosz hatás alá került. Ennek egyik következménye, hogy 1724-ben 400 ábécéskönyv és 100 nyelvtankönyv érkezett Karlócára, ez később az ún. népnyelv mellett az ún. ruskoslovenski nyelv megalapozásául szolgált, ami nem más, mint a szerb irodalmi nyelv. A szerb egyházi szláv nyelv a 18. század folyamán a polgárság nyelvévé vált, és bizonyos átmenetet képezett az orosz (egyházi szláv) nyelv és a népnyelv között.
A kulturális rendezvénysorozat csütörtökön a Kultúrotthon galériájában folytatódott, ahol Múzeumi történet elnevezéssel Ljiljana Trifunović, a Vajdasági Múzeum néprajzkutatója tartott előadást. Az est folyamán bemutatásra kerültek azok a tágyak, használati eszközök és népviseletek, amelyeket Szenttamás, Turia és Nádalja területéről adományoztak a múzeumnak.
−A Múzeumi történet elnevezésű projektum 2015-ben jött létre, fől célja pedig az, hogy a kiállítás egy-egy darabját elvigyük származási helyükre, vagyis oda, ahonnan a Vajdasági Múzeum kapta őket. Több ilyen tárgy állandó jelleggel megtekinthető a múzeum termeiben, sok közülük egyszerűen a raktárban áll. Ezek nagy részét már digitalizálták, ugyanis így sokkal könnyebb ismertetni őket a nagyközönségnek. Szenttamásra hoztunk az egyik és a másik „kincsekből” is, mert számunkra és az utókor számára mindez annak tekinthető. Egyúttal az ilyen vetítéssel egybekötött bemutatók sokkal jobban felkeltik az érdeklődést a múzeumok látogatása iránt – magyarázta Ljiljana Trifunović.
Kiemelhető, hogy a rendezvénysorozat ideje alatt a szervezők külön hangsúlyt fektettek a koronavírus-járvány elleni védekezésre: a szájmaszk viselete és a kézfertőtlenítés mindenki számára kötelező volt, továbbá egyszerre csak meghatározott számú látogatót engedtek a terembe.
