2026. július 24., péntek

Egykor megbecsült emberek

Pásztornapot tartottak Muzslyán
Birkát és juhászt már ritkán látni (Fotó: Kecskés István)

Birkát és juhászt már ritkán látni (Fotó: Kecskés István)

Csattogott a karikás ostor (Fotó: Kecskés István)

Csattogott a karikás ostor (Fotó: Kecskés István)

Főzik a birkapaprikást (Fotó: Kecskés István)

Főzik a birkapaprikást (Fotó: Kecskés István)

Felszántják a legelőket, nincsenek már pásztorok sem. Az ősi foglalkozás hagyományát a fiatalok csak hagyományőrző rendezvényeken ismerhetik meg, mint amilyen a Pásztornap is, amelyet szombaton XV. alkalommal tartottak meg a bánáti Muzslyán. A rendezvényt a helybeli RÉMUSZ hagyományápoló egyesület szervezte, a színhelye pedig a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület székházának az udvarában volt.

A Pásztornapot Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy a minisztérium az utóbbi három-négy évben külön figyelmet szentelt az állattenyésztésre. A rendezvény fontosságát is hangsúlyozta.

– Összefogtak, szervezkedtek a muzslyaiak. Felléptek a gyerekek, megmozdult nagyon sok civil szervezet a faluban. Ez mind nagyon fontos ahhoz, hogy egy ilyen nívós rendezvényt meg tudjanak szervezni. Látom az emberek szeméből, hogy fontos számukra ez a rendezvény. Nemcsak a számukra, hanem az egész szórványmagyarság, a vajdasági magyarság számára is – mondta az államtitkár.

A cél az, hogy a mai korosztállyal megismertessék az egykor megbecsült foglalkozást, az akkori életmódot, ételeket. Mert libapásztorok, csordások, kondások, kanászok, juhászok, lassan már csak a magyar vezetéknevekben élnek.

– Brazíliában felgyújtják az őserdőket, hogy a földművelés miatt területhez jussanak, itt nálunk felszántják a legelőket, bevetik, és a jószágtenyésztés mind szűkebb és szűkebb területre szorul – mondja Bíró István, a RÉMUSZ hagyományápoló egyesület alelnöke.

A legelők Dél-Bánátban is egyre inkább szűkülnek. Ahogy a torontálvásárhelyi Kovács István mondta, a vidék egykor a legelőiről, a kaszálókról, a csordákról és a nyájakról volt ismert. A legtöbben a delibláti homokpuszta vidékén legeltettek. Mára ezek a kaszálók fel lettek törve, és szántóföldek lettek. A vidéken már csak belterjes jószágtenyésztéssel foglalkoznak.

A Pásztornapon voltak kézműves foglalkozások, pásztorjátékok, művelődési műsor, birkapaprikás-főző, pálinka- és süteményverseny. Bemutatták ügyességüket a karikás ostorpattogtatók is.

Magyar ember Magyar Szót érdemel