Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban tapasztalataik átadásával az idősek sokat segíthetnek. A szenttamási Népjóléti Központ az őszi hónap első napján immár 12 éve szerény ünnepséget szervez, amelyre a város képviselői mellett az idősekkel foglakozó, civil szervezetek és a nyugdíjas egyesület képviselőit is meghívják.
Az ünnepségen, amelyen jelen volt Radivoj Paroški polgármester is, a jelenlévőket először Biserka Veselinović, a központ igazgatója köszöntötte. − Szenttamáson több mint 3000 idős személy él, ez a lakosság csaknem 20 százaléka. Ennek ellenére azok száma, akik az elköltözés, az idősek otthonába vagy más intézményekbe való költözés mellett döntöttek, elég alacsony, mindössze 45 fő. Ez annyit jelent, hogy az itteni, idős emberek jól érzik magukat közöttünk, beszélgetnek barátaikkal, szomszédaikkal, és nem szívesen hagyják el otthonukat. Annak érdekében, hogy támogassa az idősek saját, otthoni és emberbarát környezetben maradását, a szenttamási önkormányzat 15 éve fejleszti a szociális gondozási szolgáltatást, és ezt igazolja az otthoni segítség, az ún. háziápolás intézménye, amelyet bizonyos családoknak és idős embereknek nyújtunk. Nagyon bízom abban, hogy ez a szolgáltatás a jövőben még színvonalasabbá válik – mondta Veselinović.
−Az előrehaladott kor nem feltétlenül jelent gondot. Az évekkel ugyanis együtt érkezik a sokkal nagyobb tudás és a tapasztalat, amely átadható a fiataloknak, azoknak, akik most indulnak el a nagybetűs életbe. Az önkormányzat és a Népjóléti Központ kötelessége, hogy folytassa az idősekről való gondoskodást. Amikor a községi költségvetés és programok készülnek, mindig szem előtt tartjuk, hogy az Önök és a község többi polgárainak aktivitására biztosítsunk eszközöket. Mindenkinek joga van a jobb életkörülményekre, az óvodásoktól és diákoktól a legidősebb polgárokig. Azért vagyunk itt, hogy azokat, akik bármilyen gazdasági, szociális nehézséggel küzdenek, segítsük a központunk tevékenységeivel – mondta a szenttamási polgármester. Hozzátette, hogy az önkormányzat hamarosan egynapos, zombori kirándulással lepi meg a község idős polgárait.
Az idősekkel a közponban szerdánként Radišić Mária nyugalmazott óvónő foglalkozik. Az ügyeskezű asszonyokból álló csoport ezúttal az ősz motívumaival, termésekkel, saját kézimunkáikkal díszítették fel a központ folyosóját és társalgóját. Fáradságot, szabadidőt nem ismerve dolgoznak, minden műhelymunkát az éppen aktuális ünnepnek, évszaknak szentelnek, ugyanakkor barátkoznak, beszélgetnek, hiszen az időseknek erre van a legnagyobb szükségük. Mint elhangzott, sokukat kínoz a magány és a társaság hiánya, ezért járnak a műhelymunkákra. − Átgondolva, hogy mi is az időskor, rájövünk, hogy az nem más, mint egy nagy érték, hiszen tele van pozitív és negatív tapasztalatokkal. Ezeket át tudjuk adni másoknak, gyermekeinknek, unokáinknak esetleg dédunokáinknak is. Olyasmiről van szó, amit sem könyvekből sem az internetről nem lehet beszerezni. Ez a sok tapasztalat boldogítja az utókort: vagy gazdagodnak vagy okulnak belőle. Ők tovább mesélnek, továbbadják mindezt gyermekeiknek. Másrészt mindez azért is nagy érték, mert vissza tudunk nézni, gondolni saját életünkre. Sok mindent ma már másként értékelünk, ha azokat összevetjük a 20, 30, 40 évvel ezelőtt történtekkel. Nagy érték tehát ez, ami nekünk megadatott, de sajnos nem adatott meg mindenkinek. Az időskor sok nehézséggel is együtt jár, nem egyszerűek a mindennapok, meg kell küzdeni a betegségekkel, a kis nyugdíjjal, a magánnyal és a szomorúsággal. Vannak barátok, gyerekek, unokák, akik kitöltik a hétköznapokat, de sajnos a gyerekek is sokszor elfoglaltak saját gondjaikkal, kötelezettségeikkel, és nem is veszik észre, hogy felettük is eljár az idő. Egy ókori bölcsesség szerint „olyan fiatal vagy, mint az önbizalmad, olyan öreg, mint félelmeid. Akkor öregszel, ha már nem szárnyalsz, és hagyod, hogy a pesszimizmus és a cinizmus megdermessze szívedet. Korunkat ne a naptár, hanem a lelkünk mutassa meg. Nem számít az ősz haj, nem számítanak a ráncok, ugyanis a fiatalság belülről árad”.
Mindezt bizonyítják ezek a gyönyörű munkák is, amelyeket szerdánként itt, a központban készítettünk. Közben minden találkozásunk a régi idők nosztalgiáját idézi, az elöregedett tárgyak megmunkálása, felújítása után másként nézünk a világra. Örömet szerzünk szeretteinknek, szebbé, hangulatosabbá tesszük ünnepeinket, és nagy élmény számunkra, hogy képesek vagyunk kihozni valamit magunkból. Még nyolcvanöt év után sem engedjük, hogy az öregkor a hanyatlás legyen, hanem ellekezőleg: a kreativitás időszakaként éljük meg – mondta végezetül a nyugalmazott óvónő.
