Nyelvművelés és a mesterséges intelligencia

Szarvas Gábor adai születésű nyelvész tiszteletére szervezett nyelvművelő napok rendezvénysorozat szombaton Adán performansszal és koszorúzási ünnepséggel, szakkiállítással, a Szarvas-díj ünnepélyes átadásával és tudományos tanácskozással zárult, ami egyben akkreditált továbbképzés is volt a vajdasági magyar pedagógusok számára. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, a Szarvas Gábor Könyvtár és az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete által szervezett háromnapos rendezvénysorozat központi témája ezúttal a nyelvművelés a mesterséges intelligencia lehetőségei és viszonya volt. A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt országos rendezvényén csütörtökön és pénteken beszédversenyt és nyelvi vetélkedőt tartottak a közép- és kisiskolás diákoknak, a nagyközönségnek pedig nyelvészeti témájú beszélgetést és könyvbemutatót, valamint irodalmi estet.
A nyelvművelő rendezvénysorozat zárónapján rendhagyó módon kezdődött a koszorúzási ünnepség Szarvas Gábor mellszobránál, ahol Gusztony Endre és Sadiković Marijo adta elő a Gúnyor, Nedély és Társai – Korcs hazait vagy idegent, ez itt a kérdés! (nyelvújítás pro és kontra) elnevezésű tudományos performance-ot, amelynek szövegkönyvét dr. Molnár Csikós László, Gusztony Endre és dr. Csányi Erzsébet írta. A performance a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára készült a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács megbízásából. A szerzők azokat a vitákat jelenítették meg, amelyeket Szarvas Gábor nyelvtudós és akadémikus szerkesztői működése idején a Magyar Nyelvőr folyóiratban folytak. A koszorúzási ünnepség folytatásában Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke mondott beszédet, amelyben kiemelte, hogy a nyelvművelő napok az értékteremtést, a tudatos és igényes nyelvhasználatot, valamint az anyanyelv szeretetét szimbolizálják.
 

– A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok a magyar szó, a bennünk megszülető gondolat és a nyelvi kultúránk ünnepe. A Szarvas Gábor munkássága előtt lerótt tisztelet mellett évről évre összegyűlünk, és újra gondoljuk azt is, hogy hogyan maradhat élő a hagyomány, élő a közösség, és hogyan maradhat élő az anyanyelv szeretete és felelőssége. Amikor ma a nyelvről, a nyelvészet szerepéről és ezen belül is Szarvas Gábor örökségéről beszélünk, tulajdonképpen az emberi gondolkodásról, az érzelmi mintáinkról és a kultúránk egyik legalapvetőbb építő- és alkotó eleméről beszélünk. A nyelv az, amiben a lelkünk él. A nyelv az, amiben a közösség lelke él. Ha egy nyelv némaságot ölt, elnémul a közösség is. A nyelv úgy szolgál, hogy közben lebont, felépít, erőt ad vagy porrá zúz. A nyelv eszköze a csatáinknak, de a békének és a szeretetünknek is. A nyelv ma értékrend is. Megmutatja azt, hogyan gondolkodunk önmagunkról, a múltunkról és bizony a jövőnkről is. A nyelvi igényesség a kultúra, a múlt és a közösség iránti tisztelet kifejező rendszere – hallottuk az MNT alelnökétől.

A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Rigó Pál Zsófia koszorúzott, Ada község önkormányzata nevében Bilicki Zoltán és Lakatos Adrián. Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete részéről Márton Barasity Brigitta helyezett el koszorút, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevében dr. Hódi Éva, Hodik Péter Krisztina és Szűcs Budai Engelbert, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács képviseletében dr. Csányi Erzsébet. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség részéről Nagy Rózsa koszorúzott, a Szarvas Gábor Könyvtár képviseletében Maksó Éva és Körtvélyesi Bűn Enikő, a magyarországi és a külhoni nyelvészek nevében dr. Pomozi Péter, valamint dr. Havas Judit helyezte el kegyelet virágait a szobornál.

A rendezvénysorozat programja a Szarvas Gábor Emlékkiállítással folytatódott a könyvtár előtt, ahol Morvai Nagybali Tamara könyvtáros mutatta be a tárlat anyagát, amelyet már az előző két napon is megtekinthettek az érdeklődők. A Szarvas Gábor életét és munkásságát, illetve a nyelvművelő napok több mint ötvenéves történetét bemutató kiállítás MTA 200. évfordulójára készült a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács megbízásából. A tárlat létrehozásában a VMAT mellett részt vettek a Szarvas-könyvtár munkatársai, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület tagjai és mgr. Lázár Tibor képzőművész.

A nyelvművelő napok az adai községháza dísztermében megtartott A nyelvművelés új lehetőségei a mesterséges intelligencia korában című tudományos tanácskozással zárult, ami egyben tanári továbbképzés is volt mintegy hatvan vajdasági magyar általános és középiskolai tanító és tanár részvételéve. Hodik Péter Krisztina, a nyelvművelő egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket és nyitotta meg a tanácskozást, amelyen öt előadás hangzott el vajdasági és magyarországi előadóktól. Ezt megelőzően az egyesület elnöke ünnepélyesen átadta a múlt és az idei évi Szarvas Gábor Nyelvművelői Díjat a kitüntetetteknek. A 2024-es díjat dr. Hódi Éva pedagógus, könyvtárvezető és nyelvművelő, a nyelvművelő egyesület korábbi elnöke vett át, a 2025-ös díjban mgr. Hajnal Jenő, a MNT volt elnöke, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet korábbi vezetője, pedagógus, könyvtáros és nyelvművelő részesült. A díjazottakat Hodik Péter Krisztina és Szűcs Budai Engelbert, a nyelvművelő egyesület elnöke és alelnöke méltatta.

A tanácskozáson előadást tartott –Havas Judit PhD (irodalomtörténész, az ELTE oktatója, Budapest): A vers az, amit mondani kell; Dr. Csuvik Viktor (MALI Labs technológiai vezetője, Ada): Nyelv, értelem, mesterséges intelligencia – az emberi gondolkodás tükrében; Dr. Beke Ottó (tanszékvezető egyetemi rendkívüli tanár, MTTK, Szabadka): Nyelvművelés és MI; Dr. Pomozi Péter(MKI Magyar Nyelvtörténeti KK igazgató; NKE Nemeskürty István Tanárképző Kar, tanszékvezető, Anyanyelvápolók Szövetsége alelnöke, Budapest): A MI lehetséges hatásai a világ nyelvi folyamataira és a Kárpát-medencei magyar nyelvváltozatokra; Antalovics Péter (Forum, Újvidék): Létünk – lapszámbemutató.