A Dunatáj Fotókör 2004-ben alakult meg azzal a céllal, hogy elősegítse a térségben élő fotósok szakmai fejlődését. Bár tagjai amatőr fényképészeknek vallják magukat, közülük többen hazai és nemzetközi fotóművészeti ranggal is rendelkeznek. Az egyesület tagjainak érdeklődési köre rendkívül sokszínű: a természetfotózástól az absztrakt alkotásokon át a városfotózásig számos műfajban alkotnak.
Péjó Zoltán, az alkotócsoport elnöke elmondta, hogy Kúlán már két évvel ezelőtt is bemutatkoztak egy kiállítással, amely Kalocsa és környéke értékeit ismertette meg a helyi közönséggel.
– Minden évben szervezünk nyári fotótábort, és az idén úgy gondoltuk, hogy külföldre is ellátogatunk. Mivel Kúla és Kalocsa testvérvárosok, ráadásul közel vannak egymáshoz, Valka Károly kúlai alpolgármester segített a szállás megszervezésében, Goga Zsolt, a Népkör Magyar Művelődési Központ elnöke pedig a program összeállításában nyújtott segítséget. Ajánlásokat kaptunk arra vonatkozóan is, hogy mely helyszíneket érdemes felkeresni. Regécz László, régi kúlai barátunk, mindennap velünk tart, és segít eligazodni a környéken. Minden oldalról nagy támogatást kaptunk. Reményeink szerint az itt készült felvételekből Kúlán és Kalocsán is kiállítást rendezünk – magyarázta Péjó Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy mit sikerült eddig megörökíteniük, illetve mit terveznek még lefotózni, elmondta: Kúla jellegzetességei mellett a templomokat, a városi életet és a helyi közösséget szeretnék bemutatni, ezért a hetipiacot is felkeresik.
– Jártunk a helyi temetőben, megtekintettük a mauzóleumot és a jelentős személyiségek síremlékeit. Verbászon felkerestük a zsilipet, valamint a Ferenc-csatorna tervezőjének síremlékét is. Fotóztunk a helyi pravoszláv templomban, és tervben van a cservenkai borpincék felkutatása és megörökítése is. Szeretnénk minél teljesebb képet kapni a településekről és az itt élő emberekről. Majd meglátjuk, hogyan sikerül – fogalmazott a csoport vezetője.
A tematikák felosztásáról szólva Péjó Zoltán elmondta, hogy nem osztották fel egymás között a feladatokat.
– Nincs külön természetfotósunk vagy épületfotósunk. Akik eljöttek, minden témát fényképeznek: embereket, tájakat és épületeket, ugyanakkor absztrakt jellegű képek is készülnek. Tegnap a szélerőműveknél, vagyis a szélparkban is jártunk. A hőség ugyan megnehezíti a munkát, hiszen az erős fény nem ideális a fotózáshoz, de dolgozunk – tette hozzá.
Illés Ferenc, a csoport egyik tagja szerint idegenként egészen más szemmel látják a környéket, mint azok, akik itt élnek.
– Nekünk az a feladatunk, hogy akár egy utcán heverő kavicsban vagy egy mások számára jelentéktelen részletben is meglássuk a művészi értéket. A fényképezés során az egyik legmeghatározóbb élmény számunkra az itteni közösségi élet, különösen az esti hangulat. Magyarországon ez egyre inkább eltűnőben van, itt viszont azt látjuk, hogy szinte az egész utca élettel teli. Az emberek beszélgetnek, együtt vannak, ezért sok szociofotó is készül. Egyedi és meghitt az a színesség és sokszínűség, amelyet itt tapasztalunk – hangsúlyozta.
Török Tibor professzionális fotós szerint a vajdasági emberek közvetlensége különösen nagy hatással van rájuk.
– Sokkal emberközelibb beszélgetések alakulnak ki, az emberek nyitottabbak egymás felé. Nálunk régen még természetes volt, hogy esténként összeültek a falubeliek, ma azonban Kalocsán is egyre inkább elidegenednek egymástól az emberek. Este nyolc-kilenc óra körül már alig látni valakit az utcán. Itt viszont naplemente után megtelnek a terek élettel, az emberek beszélgetnek, együtt töltik az időt, ami szerintem mindenkit feltölt. A másik különbség, hogy nálunk szinte állandóan a kezünkben van az okostelefon, és azon keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ezért itt járva olyan érzésünk van, mintha 15–20 évet visszautaztunk volna az időben. Emellett mindenütt rendkívüli vendégszeretettel fogadnak bennünket: bárhová megyünk, megkínálnak egy kávéval, beszélgetnek velünk. Vajdaság igazán befogadó, és ez további inspirációt ad egy-egy jó fénykép elkészítéséhez – fogalmazott.
A kalocsai fotósok a következő napokban is folytatják munkájukat Kúlán és a környező településeken. Az elkészült felvételek nemcsak a táj és az épített örökség szépségét, hanem az itt élő emberek mindennapjait és közösségi életét is bemutatják majd. A tervek szerint az anyagból Kúlán és Kalocsán egyaránt kiállítás nyílik, tovább erősítve a két testvérváros kulturális kapcsolatát.
Nyitókép: A fotókör egy csoportja (Fotó: Paraczky László)
